Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

GERSZI TERÉZ: Két svájci rajz a XVII. századból

az 1603-as évszámmal jelzett „Ne sutor ultra crepidam" feliratú rajza (Dessau) (18. kép)

8 és Ker. Szt. János prédikációját ábrázoló 1608-ban készült üvegablakterve (Drezda) áll még igen közel.

9 Az említett analógiák mind a XVTI. század első évtizedében készültek, s ebből a körülményből a budapesti rajz keletkezési idejére is következtethetünk. Murer korai, az 1580-as években készült rajzain a mozgásábrázolás még elfogódott, ügyetlen, a lavírozás erőtlen, mint például a berlini Krisztus mennybemenetelét ábrázoló üvegablakterven. A testformák kiemelésére szívesebben alkalmazza a vonalkázást, így például az 1588-as évszámmal jelzett, Lukréciát ábrázoló tollrajzon

10 vagy a legkorábbi, 1580-ból való ablaküvegtervén, amely az állatokat ábrázolja a paradicsomban (Erlangen).

11 A korai rajzokon éppen úgy, mint az 1590-es években készülteken is erősen érződik Tobias Stimmer művészetének befolyása a kompozíció, az alakok rajza és az enyhe lavírozás tekintetében. Csak életének utolsó másfél évtizedében keletkezett művein érezhető mesterénél erőteljesebben a nemzetközi manierizmus hatása. Ebben a korszakban, a XVII. század első évtizedének közepe táján készülhetett a budapesti rajz a „Marsyas büntetése", a „Kálvária" és a „Ne sutor ultra crepidam" című kompozíciókkal együtt. A Bacchus diadalmenetét ábrázoló rajz érdekessége, hogy Murer többi ismert rajzával szemben nem üvegablakterv, hanem fémtálhoz, valószínűleg ezüsttálhoz készült. Hasonló témájú és rendeltetésű munka ismeretes ifj. Hans Holbeintől, akinek ivóedényhez készült Bacchus frízét az u. n. baseli vázlatkönyvből a baseli Kunstsammlung őrzi.

12 Tobias Stimmer oeuvre-jében is található egy tányérhoz készült, bacchikus menetet ábrázoló puttofríz a schaffhauseni múzeumban.

13 Murer budapesti rajza a zürichi mester legjava alkotásai közé tartozik. Különösen örvendetes, hogy Christoph Murert, aki eddig a Szépművészeti Múzeumban csak műhelymunkával szerepelt,

14 ezentúl minőségénél és fejlődéstörténeti jelentőségénél fogva egyaránt jelentős alkotás képviseli. * Ugyancsak a svájci művészek körében kell keresni egy, Delhaes István hagyatékából származó üvegfestmény tervezet mesterét.

15 E tussal lavírozott tollra jzot egy ideig Lindtmayer műveként tartották számon a múzeumban, Hoffmann Edith 8 Friedländer, M.: Hand Zeichnungen deutscher Meister in der herzogl. Anhaltschen Behörden-Bibliothek zu Dessau. Stuttgart, 1914. Nr. 61. Jelzés : Christof Murer fecit Anno 1603. 9 W o e r m a n n, K. : Handzeichnungen alter Meister im Königlichen Kupferstichkabinett zu Dresden. München, 1896. Mappe III. Taf. 12. Jelzés : CM 1608. 10 Ganz, P.: Handzeichnungen Schweizerischer Meister des XV—XVIII. Jahrhunderts. Basel, 1904. B. III. Taf. 14/b. Jelzés : St M 1588. Strassburg Universitätsund Landesbibliothek. 11 Bock, E. : id. m. Nr. 1029. 12 G a n z, P. : id. m. B. II. Taf. 5/a. Hans Holbein d. J. : Bacchantenfries zum Schmucke einer Trinkschale. Basel, Kunstsammlung. Skizzenbuch. 39. 13 Bendel, M. : Tobias Stimmer. Leben und Werke. Zürich, 1940. 217, 271. Entwurf für einen Rundteller mit Puttenfries (Bacchantenzug) ; Schaffhausen Kunstabteilung des Museums zu Allerheiligen. 14 Ltsz. 1915—

1176/a Ch. Murer műhelye : A keresztény hit allegóriája. Biszterrel és zöld festékkel lavírozott tollrajz, 176 mm átmérőjű. Ltsz. 1915—1176 Ch. Murer nűhelye : A négy évszak. Tervezet üvegfestményhez. Lavírozott tollrajz, hiss. 175 mm átmérőjű. H o f f m a n n, E. : Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban. Az O. M. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei VII. 1935. 144, 145, 148. 10. kép. 15 Ltsz. 325. 165x231 mm.