Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

AGGHÁZY MÁRIA: Purgatórium ábrázolások a XVIII. században

mindig Krisztus szenvedéstörténetével kapcsolatos, annak egy jelenete, amit a kereszthalál, vagy sírbatétel és a feltámadás közé iktatnak. Jellemző, hogy a pokolra vonatkozó utalások mellett a limbuson várakozók között csaknem mindig felismerhetők az ősszülők, a megöregedett Ádám ós Eva.

4 Ezzel szemben a tisztítótűz bemutatása bár a hittétel szerint az utolsó ítélet napján az is megszűnik - gyakran az eschatológikus, a halál utáni létformákra, az örök életre vonatkozó ábrázolásokkal kapcsolatos. Egy 1470-es Ars moriendi-ben levő metszeten, vagy Szt. Brigitta látomásainak 1492-es kiadását díszítő fametszeten, továbbá egy regensburgi domborműves oltártáblán részletjelenete az utolsó ítéletnek és Szt. Mihály lélekmérlegelő tevékenységének.

5 A purgatórium ábrázolások második, külön csoportját alkotj í { í 1 Z EL változat, amelyen az ott szenvedőket összekapcsolják a küzdő egyházzal, a még földön élőknek a halottak javára végzett jócselekedeteivel. Ilyenek pl. a temetők vagy kripták előtt imádkozó alakokat ábrázoló képek.

6 Ugyanehhez a témakörhöz tartoznak a Nagy Szt. Gergely miséjét bemutató festmények. O, miközben mise alatt az oltáron megjelenik neki a szenvedő Jézus, imádságával megszabadítja a tisztítótűzben szenvedőket. Hosszú sorozata alakult ki e téma bemutatásának metszeteken, festményeken a XV. század végétől az egész barokk koron át, valamennyi a művészetben jelentős szerepet játszó országban.

7 A fejlődés második szakaszában újabb variációk is alakultak, amennyiben nemcsak Nagy Szt. Gergely közbenjárására szabadulnak meg a szenvedő lelkek, hanem Mária, vagy az egyes szerzetesrendek szentjeinek kérésére is. így az ágostonrendieknél Tolentinói Szt. Miidóssal, a ferenceseknél Szt. Ferenccel, majd a nagy barokk szentekkel fordul elő a jelenet, mint pl. Nagy Szt. Terézzel, vagy a jezsuitáknál Ignáccal, Xav. Ferenccel. Ok voltak azok, akik a reformáció tisztítótűz-tagadásával szemben annak tanáért újra síkra szálltak. A mi szempontunkból itt most két változatnak kell nagyobb figyelmet szentelnünk. Először annak, amelyen kripták, halottasházak előtt imádkoznak a jámbor hivők a tisztítótűzben szenvedő halottakért. Ezeken mintegy szabadulásra várón, börtönben (Seelenkerker) láthatók a halottak ; ezzel az elképzeléssel függ össze az, hogy az újabb korban temetőkápolnákban, vagy a templomok bejárati, ravatalozásra, szentsírfelállításra szánt oldalkápolnáiban vannak a halottak oltárai. ; továbbá, hogy az ilyen ábrázolások főleg az oltárok predelláiba, vagy az oltárasztal szekrényébe zártan, úgyszólván bebörtönözötten fordulnak elő. A másik a Gergelymise részleteként, mellókjeleneteként bemutatott tisztítótűz, melynek szintén nagy jelentősége van a későbarokk változatok szempontjából. Ha ugyanis a szentnek megjelenő fájdalmas Krisztus és a könyörgés célja, a tisztítótűzben szenvedők csoportja közül,

8 — főleg a plasztikus megoldásokra mindig jellemző redukcióval — kikapcsolódik a közvetítő, a Gergely-jelenet, előttünk állnak a XVIII. századi domborműves ábrázolások, a feszület, vagy a Pietà és a lángok között sínylődő alakok. így került a tisztítótűz Krisztus életét ábrázoló sorozatokban a limbus jelenetének helyébe. Hogy a festményből domborműbe áttételen kívül volt-e más, 4 Réan, L. : Iconographie de l'art Chrétien. I. Paris, 1955. 205. 5 Halm, Ph. M. : id. m. Abb. 6, 7, 8. 6 Fadombormű a Soheyern-i bencÓ3 kolostorban 1520 — 30 körül. — Fametszetes búesúimacédula 1500 körül. München. Graph. Samml. End ers, J. A. : Zwei Armenseelen-Darstellungen. Zeitschrift für Christliche Kunst» XXVII. Köln, 1914. 157. sk. — Halm. Ph. M. : id. m. Abb. 12. 7 Pigler, A. : Barockthemen. I. Bp., 1956. 530. sk. 8 ,,S" mester (XVI. sz. első negyede) egy metszetén. Közölve : Mal e, E. : L'art religieux de la fin du moyen âge. Paris, 1925. Fig. 51.