Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

AGGHÁZY MÁRIA: Purgatórium ábrázolások a XVIII. században

esetleg irodalmi alapja is e szoborban kivitelezett változat létrejöttének, még nem tudjuk. Az első ismert példán, az 1500 körüli németországi Wimpfen mai evangélikus templomának szárnyasoltárán azonban már határozottan, világos egyszerűséggel kialakultán áll előttünk ez a típus. Az oltár szekrényének középső főhelyén a Pietà, Mária a halott Krisztussal. Alul a predella szekrényébe zártan a tisztítótűz lángjai közül a megváltás utolsó jelenete felé esengő, szabadulást váró félalakok.

9 Az egyik öreg, hosszú szakállas talán még a régi limbusból átvett Ádám-típus. A legjobban kiemelkedő, szinte divatos hajviseletű és főkötős nőalak viszont annak bizonysága, hogy itt a passiójátékok „pokol-benépesítésének" jelenete sem maradt hatástalan (28. kép).

10 Olaszországban a XVII. században a tisztítótűz ábrázolások, elsősorban festményeken a halottakért imádkozó jámbor társulatok révén keletkeztek. Ezeknek a társulatoknak székhelye Rómában a Sta. Maria del Suffragio templom volt.

11 Ilyenek ekkor a katolikus restauráció célkitűzéseinek szolgálatában Európaszerte elszaporodtak. Franciaországba és Flandriába főleg spanyol, jezsuita hatásra került el a mozgalom,

12 amit az is mutat, hogy itt helyettesítik gyakrabban Gergelyt Nagy Szt. Terézzel, vagy a jezsuita szentekkel. Németországban a mozgalom és az ábrázolások kedveltsége a XVIII. századra tolódik és erősen a népiesség területére korlátozódik. Még ide is eljut azonban a Németalföldtől közvetített spanyol hatás hulláma, mégpedig a ferences harmadrendeken keresztül. Egy 1650ben meghalt burgosi klarissza, apáca, Jézus és Máriáról nevezett Johanna látomásait és imádságait terjesztették német imacódulák.

13 Ugyanígy a halottak kultuszát szolgálták németalföldi, meg német szentképek primitív metszetei a XVIII. században.

14 Alig magasabb művészi színvonalon jelennek meg ezekkel párhuzamosan újra a lángok közötti lelkek kis bajor, sváb falvak templomainak, temető- és kálváriakápolnáinak oltárain (Weilheim 1703-as kegyképe, Buchloe, Hawangen, St. Georgen bei Diessen, St. Peter bei Straubing, Westerndorf bei Rosenheim, Günching 1728-ból, stb.).

15 Az osztrák terület festményein inkább az olasz művészet önálló képmegoldásainak hatása érvényesül. Lorenzo Mattielli klosterneuburgi egyedülálló Pietà-szobrának talapzatán azonban a német predellák hagyományainak nyoma él tovább.

16 Kelet felé Sziléziában, Wroclaw—Boroszlóban a Corpus Christi templom Szt. Kereszt oltárán 1707/8-ból van újta oltárpredellában megoldott domborműves tisztítótűz jelenet Thomas Weisfeldt egy követőjétől, Adam Grünseisentől.

17 A főjelenet Kálvária-csoportja és a purgatórium között az enyhülést vivő angyal szobra lebeg. 9 Schaefer, G. : Kunstdenkmäler im Grossherzogtum Hessen. Provinz Starkenburg. Darmstadt, 1898. 25. Fig. 10. 10 Dömötör T.: A passiójáték. Bp., 1936. 73 sk. 11 Mâle, E. : az 1. alatt id. m. 62. 12 K n i p p i n g, B. : id. m. 129 sk. 13 S c h r e i b e r, G. : Deutschland und Spenien. Volkskundliche und KulturKundliche Beziehungen. Düsseldorf, 1936. XI. és 394. sk. 14 Fruytiers, L. flamand rézmetsző (1713—1782) és Gutwein Joh. Melch,. (XVIII. sz. eleji) augsburgi rézmetsző primitív képecskéi. S p a m e r, A. : Das kleine Andachtsbild von XIV. bis zum XX. Jahrhundert, München, 1930. 311. és 323. - XXIX. 2. és CLXXVI. 1. t. 18 Schreiber. G.: id. m. 396. — Hoffmann, Fr. H. : Die Kunstdenkmäler von Oberpfalz und Regensburg. Bezirk Parsberg. München, 1906. 84. — Fig. 55. — Schmitt, O. : id. m. 1087." lp Pigler, A. : G. R. Donner. Leipzig, 1929. 108. kép. 17 Wiese, E. : Thomas Weisfeldt, ein nordischer Barockbildhauer in Schlesien. Jhb. d. Preuss, Kstslgen. 55. Berlin, 1934. 74. sk. — Abb. 17. 8 Bulletin 10 101