Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

MAJEWSKI, KAZIMIERZ (Varsó): Késő-helladikus terrakotta a Szépművészeti Múzeumban

•elfogadta ezt a feltevést és tovább fejlesztette.

6 Hangsúlyozta, hogy igen nehéz a konstrukció értelmezése a lábak és a kissé kidomborodó oldalak formája alapján ; a tárgy fontossága azonban kétségen felül áll, minthogy ez az első publikált régészeti forrás annak az ágy-formának rekonstruálására, amely az égei bútorzatban szerepelhetett. Ügy hiszem, az ágy-forma előfordulását a késő-helladikus III. kori Görögországra kell korlátozni, miután mind a két tárgy — mind a zygouriesi, mind a budapesti — keletkezési idejét a legnagyobb valószínűséggel erre az időszakra tehetjük. Kulczycki egy újabb művében

7 helyesen feltételezi, hogy az említett Zygouriesből származó tárgy olyan ágy-forma miniatűr ábrázolása, amelynek lábai vízszintes rudakat tartanak, ezekre pedig fonadék vagy bőrdarab van kifeszítve és a keretre erősítve. Ugyancsak ő hangsúlyozza azt a tényt, hogy a lábak oldalt kifelé hajolnak, hogy ezzel is erősítsék a gyenge szerkezetű ágy tartását. A budapesti terrakotta ágy igen hasonlít a zygouriesi darabhoz. E két régészeti emlék bizonysága alapján talán hitelesen tudjuk rekonstruálni a késő-helladikus kori ágynak egy bizonyos típusát : váza rudakból áll, lábai kifelé hajlanak, enyhe homorulatáról fonott felületére lehet következtetni, bőr vagy textil használatát kevésbé valószínűnek látom. Ez a rekonstrukció eléggé elfogadható mindannak alapján, amit Görögország és általában az égei kultúra késő-helladikus kori famegmunkálásáról tudunk. Elég azokra a hasonló felépítésű égei zsámolyokra és székekre utalni, amelyeknek lábaiba vízszintes rudak vannak erősítve, és fonott ülésük van.

8 A mesterségeknek ezen a területén az égei világ egyáltalán nem tartozott a kivételek közé ; úgy látszik, hogy ugyanebben az időben hasonló ágyakat ismertek Kisázsiában

9 és Egyiptomban

10 is. Azt is feltételezhetjük, hogy az égei kultúra idején hasonló technikával készítették és hasonló anyaggal vonták be az ágyakat, mint a későbbi klasszikus korban.

11 A görögök és rómaiak különböző fonott tárgyak készítéséhez a hajlékony és tartós fűzfavesszőt használták,

12 fakéregből pedig pl. gyékényszőnyeget fontak. Tudjuk, hogy pl. a cseresznyefa kérgét kosarak készítésére használták.

13 Ha reprodukálni akarjuk az ágyak készítési módját a késő-helladikus kori Görögországban, akkor bizonyos támpontot nyújtanak az antik írók közlései arról, hogy milyen fa6 Kulczycki, J. : Die Möbelformen des ägäischen Kulturkieises. Beitrag, Eos 35 (1934). 94, pl. XV. 15. 7 Praformy mebli na obszarze Europy (Les formes primitives des meubles en Europe). Archeológia 1 (1947) 72; vázlat-tábla 20.; 9. tábla, no 53. 8 U. o. 67, 56. j. 9 S p e 1 e e r s, L. « Le mobilier de l'Asie antérieure ancienne » c. művében (Annales de la Soc. Royale d'Archéologie de Bruxelles. 30, 1921. 151) a következőket írja : « Elamban, Susában kb. 10 cm hosszú kis terrakotta ágyak vannak, amelyeknek négy lába gyékényfonadékkal kitöltött keretet tart (Mémoires de la délégation en Perse, vol. I. p. 131, fig. 597) ; más kisméretű ágyakon, amelyek a Louvre Morgan-termében vannak kiállítva, férfi- és nőalak fekszik. » Az utóbbi részlet figyelemre méltó, azonban nem tudtam olyan publikációhoz hozzájutni, amelyben a Morgan-gyűjtemény darabjai reprodukálva vannak. Egy 3. évezredbeli mesopotamiai példányt — kétségtelenül a fenti mykénéi típus ősét" — publikált most O h 1 y, D. : Ath. Mitt, 68 (1953) 81—2 és Beil. 42. 10 Flinders Pétrie, W. M.: Les arts et métiers de l'ancienne Egypte, traduit de l'anglais par J. Capart. Bruxelles-Paris, 1912. 160 s köv. (a famegmunkálásról). 11 A görög ágyról Richter, G. M. A. : Ancient Furniture. Oxford, 1926. 54 — 5. 12 Plin. h. n. XVI. 174 (ed. Detlefsen, Berolini 1868); Blümner, H. : Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei den Griechen und Römern II. Leipzig, 1879. 294. 13 Theophr. h. pl. III. 13, 1 (ed. Fr. Wimmer, Paris 1866) ; Blümner: id. m. 295, 298.