Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

MAJEWSKI, KAZIMIERZ (Varsó): Késő-helladikus terrakotta a Szépművészeti Múzeumban

féléket használtak a klasszikus és hellenisztikus kor mesteremberei az ágy készítéséhez.

14 Bizonyos valószínűsége van annak, hogy azok közül a fafélék közül, amelyeket az antik szerzők említenek, egyesek használatosak voltak a görög szárazföldön az i. e. 2. évezred folyamán, és a fonás technikája is hasonlatos lehetett ebben az időben a későbbihez. Az ágyon fekvő alakok párhuzamait keresve, kiemelhetjük a sértetlen alak két részletét : a fej ós a bal kar megformálását. Hasonlóan mintázott fejeket (két ujj összenyomásával formálva) nagy számban ismerünk a késő-helladikus III. korszakból Mykénéből,

15 Asinéből, Tirynsből, Berbatiból és Görögország más tájairól.

16 A kar mintázására már kevesebb párhuzamot találunk a korszak szobrászatában. A budapesti szobrocska karja, szemben a szokásos rövid csonkokkal vagy — a pajzsalakú torzók esetében — a kar külön jelzésének hiányával, teljes egészként van kidolgozva, bár igen elnagyoltan. Az ilyen típusú, a karokat külön megmintázó késő-helladikus szobrok közé tartozik pl. egy agyagfigura ismeretlen görögországi lelőhelyről,

17 és két trónuson ülő alak, az egyik Berbatiból, Mykéné közeléből, a másik Palamidiből (Nauplia).

18 A budapesti szobrocska tárgya — mint említettem — meglehetősen kivételes, és nem csupán önmagában figyelemre méltó, hanem azért is, mert a késő-helladikus emberábrázoló terrakották sorában ritkán fordul elő más, mint álló nőalak vagy — kevésbé gyakran —- álló férfialak ábrázolása. A szokatlanabb témák közé tartoznak : ülő alakok Mykénéből,

10 Palamidiből,

20 Delphiből, Berbatiból stb. ;

21 anya és gyer14 A legfontosabb fafélék, amelyeket az ókori Görögországban ágvak készítéséhez használtak : bükkfa (Theophr. h. pl. III. 10, 1 ; V. 7, 6) ; kőrisfa (Theophr. h. pl. V. 6, 4) ; jávorfa (Theophr. h. pl. V. 7, 6 ; Mart. XV. 85 ; Plin. h. n. XVI. «8, XXXIII. 146) ; egy kókuszfajta az ágylábak készítéséhez (Theophr. h. pl. IV. 2, 7 ; Plin. h. n. XIII. 62) ; vadolajfa (Horn. Od. XXIII. 190) ; fűzfa (Ov. Met. VIII. 656 ; VIII. 659). 15 Schliemann, H. : Mycènes. Paris, 1879. 140, fig. Ill; 141, fig. 112; 136, fig. 90, 92 ; 137, fig. 96. 16 Tirynsi szobrocskák : Schliemann, H. : Tiryns. Leipzig, 1886. Taf. XXV. a, b. ; késő-helladikus III. periodus-beli szobrocskák Berbatiból: Bossert: id. h. Abb. 83 a, b, c. További irodalom: Matz: id. m. 291, 5. j. 17 Müller, V. : Frühe Plastik in Griechland und Vorderasien. Augsburg, 1929. Taf. XVII. 259. 18 Agyagszobrocskák Berbatiból, Venus Pudica kéztartással, 1. a 2. jegyzetet ; a Palamidiből származó szobrocska : Reichel, W. : Vorhellenische Götterkulte, Wien 1897. 8, fig. 3 a; Perrot — Chipiez: Historie de l'art dans l'antiquité, vol. VI. Paris, 1894. 749 és 752, fig. 347. 19 Oroszlán: id. m. 31, no. 4 és I. tábla (itt 3. kép). 2

°L. 18. j. 21

A Delphiből származó szobrocska: Fouilles de Delphes, vol. V. 15, no. 6, fig. 60 ; a Berbatiból való példányról 1. 2. j. — Ide tartozik még egy szobrocska a messeniai Malthi-ból (Va Imin, N. : The Swedish Messenia Expedition, Acta Soc. Human. Litt. Lund XXVI. 1938. 339, pl. I. 2); három ülő alak a phokisi Drachmámból (IP EK 1932 — 33. 44 no. 5, pl. 10, 9) ; egy Kyprosból (Alambra) a new yorki Metropolitan Museumban (Winter, Fr. : Typen der figürlichen Terrakotten. I. Berlin—Stuttgart, 1903, p. 2, no. 5 ; M y r e s, J. L. : Handbook of the Cesnola Coll. New York, 1914. 337, no. 2018; Richter, G. M. A.: Handbook of the Classical Coll. New York, Metropolitan Mus. 1953. 167, fig. 7 C) ; egy másik ismeretlen görögországi lelőhelyről, trónus nélkül Berlinben (W int 6 r : id. h.) és egy a kopenhágai Nemzeti Múzeumban (Breitenste n, N. : Catal, of Terracottas, Cypriote, Greek, Etrusco— Italian and Roman. Kopenhága, 1941. no. 100, pi. 10) ; végül egy érdekes példány a Louvreban : ülő alak, ölében gyermekkel, amely a trónuson ülő alak típusát a következő jegyzetben felsoroltakéval egyesíti (Mollard - B e s q u e, S. : Musée Nat. du Louvre, Catal. raisonné des figurines et reliefs en terre-cuite grecs, étrusques et romains I. Paris, 1954. pl. 1, A 3 és p. 2, ahol thébai és ialysosi példányra is utalás történik).