Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum új egyiptomi szolgaszobrai

fehér. A nő két aránytalanul hosszú, majdnem bokáig érő karját kissé felemeli. M : 12,5 cm. (4. kép). Ma már szinte lehetetlen meghatározni, hogy eredetileg milyen munkát végzett. Arra kell gondolnunk, hogy több alakból álló csoporthoz tartozott. Az előbbiekben tárgyalt négy szobrocska néhai dr. Platz Bonifác zirci gyűjte­ményéből került a múzeumba, s a volt tulajdonos feljegyzései szerint mind a négy darab Assziutból származik. A négy kis szobor kidolgozása több szempontból fel­tűnő hasonlóságot mutat. Különösen szembetűnő ez a rudas és a vászonvivő eseté­ben. A fej alakja és nagysága mindkettőnél majdnem egyforma. A két szobrocska magassága és testarányai is majdnem egyenlők. A három férfialak testszíne között csak elenyésző árnyalatnyi különbség állapítható meg. Mind a négy darabnál fel­tűnő a szemek rajzának hasonlósága. Az alsó szemhéj vonala majdnem egyenes, a szem kerületének felső része erősen ívelt. Mindezeknek az egyezéseknek alapján — ha nem is összefüggő csoport tagjai voltak — majdnem bizonyos, hogy egy kéz készítette őket. 5. Álló férfialak fából. 12 Rendkívül durva és primitív kidolgozású darab. A test sötétbarna. A hajat, a szemet és a szakállt fekete, a köldöktől a térdig érő kötényt fehér festés jelzi. A két egymás mögött ábrázolt lábat bevágás választja el. Két karja és lábának alsó része letörött. M : 17 cm. A szobrocska szintén a Platz-gyűjte­ményből került a múzeumba, s Médumból származik (5. kép). 6. Álló férfialak fából. 13 A test sötétbarna. A plasztikusan ábrázolt haj, a szemöl­dök, a szem kerülete és a szakáll fekete, a szem és a köldöktől térdig érő kötény fehér. Előrenyújtott jobbkarját kissé felem eh, bal karjával írótáblát vagy papiruszt ábrázoló falemezt szorít magához. A jobb kézen levő furat azt mutatja, hogy eredetileg botot tartott. Ebből az következik, hogy a tekintélyes arcú, aránylag finoman kidol­gozott szobor munkafelügyelőt ábrázol. M : 23,6 cm. (6. kép). A szolgaszobrokon kívül a teljesség kedvéért még egy libaszobrot is ismerte­tünk, mivel az analógiák azt bizonyítják, hogy eredetileg szolgaszoborhoz tartozott. 7. Pejét hátrahajtó liba fából. 14 A sötét alapszínen a két szemet piros karikák, a tollazatot barna csíkok és görbe vonalkák jelzik. A has fehér. A hátán szárny beillesz­tésére szolgáló lyuk látható. M : 8 cm. ABeöthy-gyűjteménybőlszármazik (7. kép). A szolgaszobrok között általánosan elterjedt típust képviselnek a jobb kezükben szárnyánál fogva kövér libát vivő, bal kezükkel pedig a fejükön levő kosarat tartó nőalakok. A szóban forgó szobrocska is egy ilyen típusú szolgaszobornak a része volt. Említésre méltó jelenség, hogy ezeknek a szobrocskáknak a többségénél a liba előrenéz. A fejüket hátrafordító példányok jóval ritkábbak. 15 A múzeumunk birtokában levő szobrocskákkal kapcsolatban felmerülő kér­dések közvetlenül vagy közvetve összefüggnek a szolgaszobrokhoz fűződő általános művészeti és vallástörténeti problémákkal. Ezek közé tartozik a szolgaszobroknak az egyiptomi művészetben elfoglalt helyzete is. Ezek a szobrocskák nem jelentenek teljesen elszigetelt csoportot a korabeli egyiptomi plasztika alkotásai között. A nagy­szobrászatból az írnokok tematikai és művészi szempontból is rokonságot mutatnak « 12 Leltári száma : 51.240. 13 Leltári száma : 53.320. Vétel útján került a múzeumba. 14 Leltári száma : 51.2202. 15 Hátrahajtott nyakú libát visz például egy a Louvreban őrzött szolganő-szobor. (Boreux, Ch. : Musée du Louvre. Antiquités égyptiennes. Paris, 1932. Pl. 23. Brea­sted: Pl. 59/a. Erről a motívumról lásd Hermann, A. : Das Motiv der Ente mit zurückgewendetem Kopfe im ägyptischen Kunstgewerbe. Zeitschrift für ägyptische Sprache. 68 (1932) 86 ff. A cikk szerzője a motívum újbirodalmi jellegét hang­súlyozza. Korábbi meglétét a fentemlített példák is bizonyítják.

Next

/
Thumbnails
Contents