Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum új egyiptomi szolgaszobrai

velük. A munkát végző emberi test ábrázolása ezeknél is rákényszerítette a művészeket a szobrok szigorú kanonikus felépítésétől való kisebb-nagyobb eltérésekre. Az architektonikus támasz eltűnik, s pl. a berlini írnokszobornál a szigorú frontalitás törvényeinek kisebb áthágása is megfigyelhető. A csípők magassága kissé eltér egymástól s a gerincoszlop sem teljesen egyenes.

16 Az írnokszobrokat mindezek a jellegzetességek s főként az a tény, hogy tevékenységet végző alakokat jelenítenek meg, élesen elhatárolják az óbirodalom többi, előkelőket ábrázoló szobraitól, melyeknek nagy többsége az embert nem a maga közvetlen természeti valóságában akarja bemutatni, hanem az óbirodalom embereszményének megfelelő általános jellegzetességeket túlhangsúlyozza, kevés teret hagyva az egyéni vonásoknak. Ezzel az idealizáló irányzattal

17 szemben az írnokszobrok már jelentős lépést jelentenek a valósághű ábrázolás felé, azonban a munkát végző, dolgozó embereket bemutató, nem egyszer a frontalitás kötöttségeivel szakító szolgaszobrok a realista szemlélet még nagyobb teljességével jelenítik meg az életet, különösen a mozgásábrázolás útján. Érdekes problémát jelent a köznapi munkákat ábrázoló sírreliefek és a szolgaszobrok egymáshoz való viszonya is. Mindkét emlékcsoport ugyanazt a célt szolgálta : a halott túlvilági jólétének, munkától való mentességének biztosítását.

18 Miért volt tehát szükség a falképek mellett és helyett a szolgaszobrok alkalmazására ? Ha olcsóságuk és könnyű előállíthatóságuk nagymértékben hozzájárult is elterjedésükhöz, kizárólagos és egyetlen oka mégsem lehetett népszerűségüknek, hiszen az óbirodalom fénykorában jelennek meg, s a XII. dinasztia politikailag és gazdaságilag stabil korszakában is tovább élnek.

19 Valószínűleg elsősorban művészeti és vallási tényezőkben kell keresnünk megjelenésük okait. Az egyiptomi síkművészet sajátos törvényszerűségei gátolták az egyes munkafolyamatok teljesen élethű bemutatását, az apró részletek szemléletes, valósághű megjelenítését. (Jól látszott ez pl. fentebb a vállukon rudat tartó alakoknak a síkművészetben való ábrázolásánál.) A tér érzékeltetését nem tudták kielégítően megoldani, s a nagyobb csoportok reális ábrázolása is nehézségekbe ütközött. A reliefek az egyiptomiak számára sem voltak teljesen közérthetőek. Erre mutat az a tény, hogy a domborműveken a dolgozók fölé sokszor odaírják, hogy milyen munkát végeznek. A szolgaszobrok plasztikai megjelenítő ereje áthidalta a különböző nehézségeket, lehetővé tette a legbonyolultabb munkafolyamatok ábrázolását is. Az első átmeneti kor forradalmi időszakában a szolgaszobrok kidolgozása az óbirodalom tetszetős darabjaival szemben elnagyoltabbá, nagyvonalúbbá válik. Természetesen számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a korabeli szobrocskák durva kidolgozása nem a gazdasági bomlásnak és a művészi készség hiányának, hanem az óbirodalom művészetével való tudatos szembefordulásnak a következménye.

20 Ötödik számú szobrocskánk származik az átmeneti korból. A darab 16 Fechheimer, H. : Die Plastik der Aegypter. Berlin, 1920. 26 — 27. 17 Természetesen ezek között az alkotások között is van néhány kivétel, s olykor az egyén kevéssé esztétikus, hájas külsővel való megjelenítése is feltűnik. Lásd pl. Hemjunu szobrát. (Schaefer, H. - Andrae, W. : Propyläen Kunstgeschichte. II. Taf. 225. Az archaikus korban még fokozottabb mértékben nyilvánult meg a realista ábrázolásmódra való törekvés. Szép példája ennek az I. dinasztiából származó híres — öreg királyt ábrázoló — szobrocska. (ÍJ. o. Taf. 177.) 18 Természetesen hiba volna az óbirodalmi masztabák reliefjeinek kizárólag ilyen jelentőséget tulajdonítani. Társadalmi vonatkozásaikra lásd Dobrovits: Acta Antiqua 8. sk. 19 Dobrovits: Acta Antiqua 21. 20 Erre a lehetőségre Dobrovits Aladár hívta fel a figyelmemet. A tudatosság kérdése egyébként az egyiptomi művészet rendkívül nehezen megoldható kérdései közé tartozik. Például : az óbirodalom nagyplasztikája az előkelőket általában jellemző