Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

LAJTA EDITH: Brocky Károly történeti festménye

getett helyzetnek emlékétől a bécsi metszeten látható sasmadár nem tud szabadulni: kissé ironikusan hat, hogy csőrében babérkoszorúval lefelé röppen. A korlátlan uralkodói hatalom propagandájának az az olcsó eszköze, amely Wussin metszetében előttünk áll, nem új keletű; hasonló jelenség már a XVII. század derekáról ismeretes. Francesco Susini firenzei szobrászműhelyében tömegesen készültek az olyan bronz lovasszobrocskák, amelyek uralkodókat ábrázoltak, helyesebben: az uralkodót ábrázolták, parádés lovaglás közben, de egyelőre — fej nélkül. Mikor azután az európai udvarok egy bizonyos császárkirály, egy bizonyos főherceg vagy nagyherceg szobrocskáját megrendelték, a műhely a szükséges portréfejet esetről esetre mintázta és öntötte, s külön darabban illesztette a kész szobrokra. A fejek levehetők, úgy is lehet mondani: kicserélhetők.

6 A bécsi metszet esetében is, annak megrendelői és készítői valószínűleg minden aggály nélkül váltották fel a francia mintaképen látható apollói főt a Habsburg uralkodó hosszúparókás fejével. PIGLER ANDOR BROCKY KÁROLY TÖRTÉNETI FESTMÉNYE A művész halálának 100. évfordulója alkalmából. A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya számos Brocky-rajz, vázlat, aquarellkompozíció és aquarellmásolat között őrzi azokat a krétarajzokat, melyeket a mester egyetlen történeti képéhez készített. Brocky Károly, a 19. század első felének egyik legjelentősebb magyar festője, 1838-ban került Angliába s ott alkotta meg az 50-es évek elején történeti festményét, melyhez fogható nagyszabású, festői kompozíciót a század első felének magyar képzőművészeti alkotásai között nem ismerünk (34. kép). Külföldi tanulmányútja során végigjárta Európa legjelentősebb múzeumait s a művészi felfogására döntő hatást gyakorló mesterek műveiről számos aquarellmásolatot is készített. Egyetlen történeti festménye is a régi nagy mesterek ismeretét, régi korok művészeti hagyományainak felhasználását mutatja. Az érett reneszánsz és barokk nagy egyéniségeinek útmutatásait mindig — mint történeti képén is — egyéni művészi invencióval s saját kora számára aktuális mondanivalóval tolmácsolja. Fekvő formátumú nagyméretű történeti festménye a vatikáni Stanzák Disputa freskója félkörívben megkomponált alsó részének szerkezeti megoldását követi. Raffael világos felépítésű, kevesebb alakkal szerkesztett kompozíciója nyomán Brocky bonyolultabb mozgásmotívumok ábrázolásával, nagyobb tömeg szerepeltetésével barokkosabb hatású képet festett. A festmény központi cselekménye a középpontban ülő király alakjától jobbra álló, irattekercset kibontó férfiban összpontosul. A tömeg heves indulattal, drámai páthosszal reagál a mindnyájukat érintő eseményre, csak a királytól balra álló, magas, sötétruhás, szakállas-bajuszos alakon csöndesül a képen végigvonuló felindultság. A raffaeli kompozíciót az olasz reneszánsz emlékeit idéző alakok sokasága 6 Kunsthistorisches Museum in Wien. P 1 a n i s c i g, L.: Die Bronzeplastiken. Wien, 1924. 170—174.