Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

LAJTA EDITH: Brocky Károly történeti festménye

tölti meg; egy-egy raffaeli vagy olykor még quattrocentesk figura mellett a kép jobboldalán ülő főpapok csoportja Tizian hatását mutatja. A történeti festmény az angol műkereskedelemben „Granting a charter to Hungary" címmel szerepelt. Hosszú ideig angol magántulajdonban,

1 majd 1924-től Ernst Lajos műgyűjtő birtokában volt. 1939-ben a magyar külügyminisztérium szerezte meg a festményt a berlini magyar követség részére,

2 ahol a második világháború során bombatámadás következtében pusztult el.

3 Brocky vörös, fekete és fehér krétarajzai — a barokk kor kedvelt rajztechnikájának hagyományait használja fel már az előkészítő munka során is —• ma már egyedüli emlékei az elpusztult festménynek. A krétarajzok pontosan megegyeznek a festmény megfelelő részletével; már nem a kísérletezés, az esetlegesen felmerült ötletek eredményei, hanem a kompozíció kialakult részleteinek érett előzményei. A festmény esetleg jelentéktelennek látszó részletéhez is gondos vázlatok, elmélyült stúdiumok készültek. (Pl. különböző pózban fekvő kezek ábrázolása; 39. kép).

4 Egy szép ruhadrapéria tanulmány a középtől balra álló s a király felé tekintő férfi alakjához készült;

5 a ruha ujjának redőit keményen, szinte szobrászian formálta és a fehér krétával a drapéria anyagszerű hatását fokozta (37. kép). Egy balratekintő harcos-fej a kép jobboldali, háttal álló s a képből kitekintő figurájának előkészítő vázlata (38. kép).

6 A krétarajzvázlatok legszebbike két püspökfejet ábrázol.

7 A felfelé tekintő, markáns profilú, fekete krétával rajzolt fej a kép legvonzóbb részletéhez, a középponttól jobbra ülő tiziani csoport főpapjához készült (36. kép). A másik, vöröskrétával ábrázolt idősebb püspök, akinek ráncos, plasztikusan mintázott arca s csak néhány vonással jelzett szakálla különösen mesterien megoldott, a kép baloldalán ülő két főpap egyike. Brocky Károly a század ötvenes éveiben túlnyomóan női arcképeket és mitológiai kompozíciókat festett. Egész oeuvrejében csak ezen az egyetlen képén merítette tárgyát a történelem, éspedig a magyar történelem egyik, ebben a korban Angliában közismerten jelentős mozzanatából. A történeti kompozíció létrejöttének okait a múlt század közepének történeti eseményeiben s azok angliai hatásában kell keresnünk. A század ötvenes éveiben London egyik központja volt a szabadságharc bukása után Magyarországról elmenekült emigránsoknak. 1848 után az európai hatalmak közül leginkább Anglia foglalkozott Magyarországgal, a magyar üggyel, Kossuth és az emigránsok személyével, a szabadságharc kérdésével s Magyarország szerepével az európai nagyhatalmak egyensúly politikájában. Míg a szabadságharc koráig csupán néhány útleírásból ismerhette meg az angol közönség Magyarországot, 48 óta a napilapoknak s folyóiratoknak is egyik állandóan napirenden levő kérdése volt a magyar ügy.

8 A magyar kérdésekkel 1 A kép (136x286 cm.) Brocky halála után Norman Wilkinson angol festő, Brocky barátjának s első monografusának birtokába került. 1880-ban, Wilkinson hagyatékának árverésekor I. P. Mendoza műkereskedő vette meg, majd ismeretlen angol tulajdonból 1924-ben Ernst Lajos szerezte meg. 2 Postatakarék aukció 1939. 3 Ybl Ervin dr. szíves közlése. 4 1909—2510. Négy kéztanulmány. Fekete-vörös és fehér kréta. 25,3x38,1 cm. 5 1909—2524. Fekete és fehér kréta. 37,1 X 22,6 cm. 6 1897—115 Fekete, vörös és fehér kréta. 19,3x15,8 cm. 7 1909—2534 Fekete, vörös és fehér kréta. 23x37,7 cm. 8 Jánossy D.:A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában. 1851 -1852. Bp., 1940. L 34.