Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

AGGHÁZY MÁRIA: Miniaturás kódexlapok újabb csoportja a Szépművészeti Múzeumban

Szt. Lőrinc ünnepe (S. Laurentii). Aug. 10. — C iniciáléban a szent vértanúságának jelenete. Confessio et pulcbritudo... 497x350 mm. Lt. sz. 1940—3458, (19. kép). LXVII. sz. 1. verso. A miniatura mellett kurzív írással: ,,sup[cr] cratem fer [earn] // s [an] c [tujs laurentius cum rege d[e] // picto in histo[rri]is ... g . . . // . . ."

3 Szt. Lőrinc nyolcadának napja (In octava S. Laurentii). Aug. 17. — P iniciáléval. Probasti Domine,.. 495x350 mm. Lt. sz. 1940—3473. LXXIII. sz. 1. recto. Szt. Máté apostol ünnepének vigiliája (In vigilia S. Matthaei. Ap.) Szept. 20. — E iniciáléval. Ego autem... 495x336 mm. Lt. sz. 1940—3468. LXXVIII. sz. 1. verso. Mindenszentek vigiliája (In vigilia Omnium Sanctorum). Okt. 31. — T iniciáléval. Timete Dominum omnes sancti.. . 495x343 mm. Lt. sz. 1940- 3476. LXXXIIII. sz. 1. recto. Közös mise több vértanú ünnepén húsvéti időn kívül (In commemoratione plurimorum martyrum extra tempus paschale). I iniciáléval. Intret in conspectu tuo... 493x345 mm. Lt. sz. 1940—3475. CXI. sz. 1. verso. Közös mise valószínűleg hitvalló papi szent ünnepére.

4 (In festo unius confessoris pontificis). S iniciáléval. Sacerdotes eius. .. Ugyanennek a lapnak verso oldalán közös mise hitvalló szent ünnepére (In festo unius confessoris non pontificis). O iniciáléval. Os justi... 500x352 mm. Lt. sz. 1940—3471. CXXX. sz. 1. Csonka töredék lap E iniciáléval. 495x103 mm. Lt. sz. 1940x3460. Miniatúráink színezése kettő kivételével teljesen egyöntetű. A tengerkék alapszín mellett uralkodóan jellemző a levéldíszeken egy sötét meggyvörös, majd szürkéskék, közben fekete mezőkkel. Két lapon azonban, a figurálisak egyikén, Szt. Lőrinc lapján és a közvetlen előtte levőn, vigiliájának D betűjén feltűnő, hogy a sötét vörös helyét egy világosabb narancsszín foglalja el az azonos jellegű formákon. Ez valószínűleg más kéz munkáját, segédnek szerepét mutatja ugyanazon a műhelyen belül. Valamennyi iniciáléban az alapban a betűtestek mellett és a széleken két-három párhuzamos fehér vonal fut, a legbelső szakaszonként pontocskákba kanyarodó kis csomókkal. A két figurális díszű miniatúrán az alakok aránylag kicsinyek, rövid kis nyakon ülő kerek, határozott formájú fejekkel. Az emberi testnek kerekséget, plasztikusságot adnak már a mesterek, de a környező tér érzékeltetésére még nem törekednek, bár Lőrinc rostélyának rajza bizonyos térmélység látszatát próbálja kelteni. Mindez, továbbá a betűk megformálása : a szélek felé vastagodó betűszárak közepén a jellegzetes csomókkal, végül pedig a levélornamentika karaktere határozottan Bolognára utal, mint keletkezési területre. Arany csak igen kis mértékben fordul elő a miniatúrákon, a szentek dicsfényein, az ornamentikát kísérő, vagy abban elszórt pontokon. Időbelileg tehát az arany használatát eltiltó korai dominikánus statútumokat enyhítő szabályok kora (1298) után keletkeztek. Valamivel későbbiek, mint a legközelebb eső analógiák, Gubbio dominikánus kolostorának korálisai (16. kép) és a bolognai Museo Civico-ban levő korálisok S. Maria Mad3 A szöveg elolvasásához Radó Polikárp tanár úr segítségét köszönöm. Hasonló bejegyzések a később említésre kerülő S. Maria Maddalena in Valdipetra kolostorból Bolognába jutott kódexekben is vannak. Alf on si T.: La beata Imelda Lambertini. Bologna, 1927. 227. 4 Budapest. Mus. Nat. Cod. Lat. 334, 113. Radó, P.: id. m. 106. 8ő