Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

KÁKAY SZABÓ GYÖRGY: Restaurátor Osztály

gyűjtemény, könyvtár és műhely berendezése és felszerelése gyarapodott. Az osztály gyűjteményi anyagának háborús vesztesége jelentéktelen, a leltári revízió ugyancsak 1950-re lényegében befejeződött. A raktár rendezése során elsősorban a metszetgyűjtemény, könyvtár és fényképgyűjtemény került átrendezésre az egyszerűbb és könnyebb kezelés céljából az 1951—52. években. A magyar rajz-gyűjtemény új ideiglenes cédula-katalógusa is elkészült és a régebbi cédula-katalógusok folyamatosan egészültek ki. A gyűjtemények törzsanyagának folyamatos konzerválása, montírozása és paszpartuzása, a kiállításra kerülő anyag előkészítése, az új szerzemények konzerválása állandóan lépést tartott a leltározással, katalogizálással és a feldolgozó és közzétevő' tevékenységgel. Az osztály feldolgozó munkájának előterében — a kiállításokkal kapcsolatos kiadványok mellett — nagyrészt a rajz- és metszetgyűjtemények tudományos katalógus-publikációinak előkészítése áll. A katalógus publikációk közül munkában van a régi külföldi rajzok, a régi külföldi metszetek és a magyar rajzok katalógusa ; a magyarországi grafika történetét feldolgozó monográfiák közül 1951-ben megjelent a régi magyar rézmetszés története (Pataky Dénes), készülőben van a régi fametszet, a régi kőrajz és az új rézkarc története. Az osztály mind e kiadványokat, kiállításokat, továbbá kartoték-katalógusokat készítő tudományos munkásságának céljául a százezernyi grafikai lapot, rajzot és metszetet magában foglaló gyűjtemények magyar és külföldi anyagának, — mint a legnagyobb és legjelentősebb magyarországi grafikai gyűjtemény anyagának, — a dolgozók, művészek, kutatók számára egyszerűbben, könnyebben és gyorsabban hozzáférhetővé, szemlélhetővé és tanulmányozhatóvá tételét és egyben a magyar művészettörténet grafikai kutatásainak valóban magas színvonalra emelését tekinti. VAYER LAJOS osztályvezető Restaurátor Osztálv A háborús években az osztály működése a múzeumi anyag biztonságos elhelyezése körüli munkákra korlátozódott. A háború befejezése után csakhamar elkezdődött a festmény-restaurátori munka, először az Új Magyar és Modern Külföldi Képtár itthon maradt anyagán, majd 1946-tól a háború alatt Nyugatra hurcolt és visszatért régi külföldi képanyagon is. A restaurátori műhelyek mind működési területük, mind felszerelésük tekintetében lényegesen gyarapodtak az utóbbi években. A háború óta a képrestaurátori műhely irányításával a fiatal restaurátorok egyre nagyobb számban nyernek főiskolai tanulmányaik befejezése után a Múzeumban gyakorlati kiképzést. Az osztályvezető és helyettese mellett jelenleg öt fiatal képrestaurátor dolgozik. Másfelől a képrestauráló műhelyek mellett 1947-ben, ill. 1949-ben új műhely is létesült, az egyik fa-, a másik kőszobrok restaurálására. Az újonnan berendezett műtermek felszerelése a régebbihez képest sokat javult ; a restaurátori munka korszerű kellékeinek megszerzése olyan vizsgálatokat is lehetővé tett, amelyekre a háború előtt a Múzeumban nem volt mód (pl. Röntgenátvilágítás). A restaurátori műhelyek munkája elsősorban természetesen a közvetlenül veszélyeztetett darabok megmentésére, a készülő kiállítások anyagának rege-