Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

HENSZELMANN LILLA: Strobl Alajos öt szobra

zsidókról készült vázlatain sokkal nagyobb részletességre és befejezettségre törekedett, mint az apró tájképvázlatoknál, melyeknél gyakran beéri egyes motívumok visszaadásával. Különösen megragadta azonban Vaszary figyelmét Verescsaginnak a forradalmárok kivégzéséről festett két kompozíciója. A két nagyméretű kép közül az egyik orosz forradalmárok kivégzését (39. kép), a másik pedig egy jelentet ábrázol, amint az angol katonák az ágyúk csövéhez kötözött hindukat az ágyú elsütésével végzik ki (40. kép). Vaszary az utóbbi kép központi alakjáról, egy ágyúhoz kötözött őszszakállú hinduról két vázlatot is készített, amit egyetlen más Verescsagin-képpel kapcsolatban sem tett. Ez mindenesetre arra vall, hogy az orosz mesternek ez az egyik leghíresebbé vált alkotása, mely a kiállításon bemutatott képek közül kétségtelenül a legjelentősebb volt, a fiatal Vaszaryra különösen mély benyomást tett. A kezdő művészt, aki a vázlatok tanúsága szerint ebben az időben minden tehetsége mellett sem volt még teljesen ura a rajznak, és akit a képek Magyarországon akkor még szokatlan plein-air megoldása nehéz feladat elé állított, az első vázlat, amelyen még egy mellékalakot is körvonalazott, minden bizonnyal nem elégítette ki, és még egy, szembetűnően kifejezőbb és biztosabb vonalvezetésű rajzot készített. A rajzok közül leginkább ez az itt bemutatott vázlat érzékelteti Vaszary kibontakozni kezdő képességeit (41. kép). Vaszary János, aki 1867-ben született, a második budapesti Verescsaginkiállítás idején, 1886-ban 19 éves volt. Ekkor már a Mintarajziskola növendéke, mestere Székely Bertalan, aki őt egész oktatói pályáján legtehetségesebb tanítványának tartotta.

1 A Verescsagin-kiállítás, melyet a régi Műcsarnokban, tehát ugyanabban az épületben rendeztek, amely a Mintarajziskolát is befogadta, abban az időben nagy művészeti esemény volt és élénken foglalkoztatta az egész magyar sajtót is. Nem szorul tehát messzemenő magyarázatra, hogy a fiatal Vaszaryt, aki egész művészi pályáján elsőrendű jelentőséget tulajdonított a színhatásoknak, Verescsaginnak ezek a keleti tárgyú festményei, melyeket különösen a kolorit sajátszerű élénksége jellemzett, erősen vonzották. BACHER BÉLA STROBL ALAJOS ÜT SZOBRA Az Országos Szépművészeti Múzeum Modern Szoborgyűjteménye az utolsó két évben huszonöt Strobl Alajos

1 szoborral gyarapodott.

2 Az újszerzeményű szobrok — nagyrészt portrék — javarésze közhivatalok ajándéka, kisebb múzeumok államosítása, gyűjtési profiljuk átalakítása következtében, vagy leletmentés és vásárlás útján került a Múzeum tulajdonába. A legértékesebb darabok közül azt az öt legjellemzőbbet emeljük ki, amely a művészettörténeti 1 Pctrovics Elek: Vaszary János, Bp., 1941. VII. 1 Életrajzi adatait lásd Thieme-Becker: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. Leipzig, 1938. XXXII. k. 196. 2 Strobl élete folyamán az Országos Képtár, illetve a Szépművészeti Múzeum csak tíz művét szerezte meg. A halála után rendezett hagyatéki kiállításon az állam 58 szobrot vásárolt a Szépművészeti Múzeum számára. 1930—1940 között három, 1940—1952 között mindössze két Strobl-portré került a Múzeum gyűjteményébe vétel és ajándékozás útján.