Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

HENSZELMANN LILLA: Strobl Alajos öt szobra

irodalomban eddig nem szerepelt, vagy legfeljebb csak felületesen esett említés egyikről-másikról. Ezek : Schickedanz Albert portréja ;

3 Liszt Ferenc-maszk ;

4 Assisi szt. Ferenc-fej ;

5 Három Párka (tervvázlat Lötz Károly síremlékéhez),

6 Olasz katonatiszt mellszobra.

7 Schickedanz Albert mellszobrát

8 Strobl munkatársáról, számos emlékmüve architektúrájának tervezőjéről, a Szépművészeti Múzeum építőjéről mintázta (42. kép).

9 A szobor Strobl korai portré-műveinek frissen mintázott példája, melyen a bécsi iskolában elsajátított festői anyagkezelést — a vele felfogásbeli rokonságot mutató, kb. négy évvel korábban készült Lotzportréhoz viszonyítva — jobban alárendelte a mondanivalónak. Vagyis, az arc szerkezeti formáit erőteljesebben, érzékletesebben — s nem lágyan — mintázta és így az oldottabb részletmegmunkálással már csak megerősítette a kifejezést, dinamikusabbá tette az összbenyomást, de nem azzal érte el. A Liszt Ferenc-maszk

10 az ábrázolt halálának éve (1886) körül keletkezhetett (43. kép). Strobl ezen a művén kívül még négy változatban mintázta meg Lisztet, (akivel műterme kezdetben egy épületben, a budapesti Zeneakadémián volt).

11 Egy 1889-ben megjelent munka

12 Strobl három «különbözo alakban» ábrázolt Lisztjéről számol be. Döntőbb ennél az adatnál a maszk keletkezésének meghatározásához a fej felfogása, mely közel áll a két korai műhöz, (Ülő alak, Budapest, Operaház — Mellszobor. O. Szépművészeti Múzeum) főleg a méretben és rendeltetésben is hasonló, szintén életnagyságú mellszoborhoz. A mellszobor ( 1881 —1886 között) arckifejezésének leglényegesebb jegyeit felhasználta a maszkban, azonban bátrabban alakította a felület apró, érzékletes síkjait, amiből a mintázás érettebb voltára következtethetünk. Azt a véleményünket pedig, hogy a maszk a mellszobor készítésénél egy-öt évvel később — Liszt halálának alkalmával — keletkezett, támogatja, a halotti maszk formájához közelálló megjelenítésen kívül az is, hogy monumentálisabb, ünnepélyesebb a fej tartása, esetlegességtől mentesebb' mozdulata, mint a mellszoboré, nagyvonalúbb a haj alakítása. Mind a három mű öreg korában ábrázolja a zeneszerzőt. 1910 körül, negyedszázaddal később keletkezett Strobl következő két kiemelésre méltó szobra. Stroblt 1908-ban bízták meg a budapesti Szt. István-bazilika számára 3 Ltsz. : 52.815, bionz, 52 cm, jelzés nélkül, vétel. Gípszpéldánya 1886-ban kiállítva4

Fővárosi Képtár ltsz.: 5.290, bronz, 34 cm, jelzés nélkül, vétel. 5 Ltsz. : 53.389, gipsz 39.5 cm, jelzés nélkül, vétel. 6 Ltsz. : 53.188, bronz, 49 cm, jelezve: «Liptóújvári Strobl Alajos 1910». — Vétel. 7 Fővárosi Képtár ltsz.: 913, bronz, 56 cm, jelzés nélkül. 8

A szobor gipsz eredetijével együtt elkészültétől egészen az 1952-es vásárlásig a Schickedanzcsalád birtokában volt. Az öntés minden bizonnyal közvetlenül az 1886-os kiállítás után történt. 9 Említve Szuchy T.: Liptóújvári Stróbl Alajos. Bp., 1941. 14 és 78. 10 Az 1927-es hagyatéki kiállítás katalógusában feltüntetett Liszt-szobrok egyikével sem azonosítható közelebbi megjelölés hiányában. A szobor 1940-ben került magángyűjteményből a Fővárosi Képtárba. 11 1886 előtt két változat ismeretes : a budapesti Operaház főhomlokzatán elhelyezett ülő Liszt-szobor és egy Liszt-mellszobor. További Liszt-ábrázolásai már a XX. században keletkeztek és eltérnek ezektől felfogásukban és abban, hogy a fiatalabb Lisztet ábrázolják. 12 S z a n a T. : Magyar művészek. Bp., 1889. 97. — Az ide vonatkozó legfontosabb munkák (C s a t k a i E. : Liszt arcképei a művészettörténelemben. Magyar Művészet. XII, 1936. 177.— u. ő. : Versuch einer Franz Liszt-Ikonographie. Burgenländische Heimatblätter. 1936. 2 f. 54. és F ü s s m a n n, W.-M á t é k a, H. : Franz Liszt. Ein Künstlerleben in Wort und Bild. Berlin-Leipzig, 1936) sem ismerik a maszkot.