Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
BIRÓ BÉLA: Markó Károly ismeretlen levele gr. Zichy Edmundhoz 1854-ből
közül való, mely a haza érdekes tájait s a múlt dicsőségét mutatja : Csorsztint és Nedeczet, 8 ezt a két szomszédvárat a Dunajec szembenálló partján. Bár ennek a művének a kidolgozásában még érvényesül a kor tájfestészetének idealizáló modora, a természet, a táj anyagszerű megjelenítését tekintve mégis már jóval több kifejező erő nyilvánul meg benne, mint előbbi alkotásaiban. Kompozícióban, színben, megvilágításban szembetűnő a hasonlatosság a két kép között, a «Csorsztin és Nedecz» eredményein okulva juthatott tovább Markó a «Visegrad» útjára. A másik kép, mely kompozicionális elrendezésében szoros kapcsolatot mutat a «Visegrad»-dal, a Comoi tó egy részletét ábrázoló kép, az úgynevezett «Villa Pliniana» 9 (35. kép). Az 1826-ban készült képen balfelől felemelkedő ciprusos, bokros és füves domboldal enyhe lejtéssel ereszkedik le a víz tükréhez, s a jobbról leszaladó meredek hegyoldal ugyanúgy válik el éles szögben az előbbitől, mint a «VÍsegrád»-nál. A comoi képen azonban a csillogó víztükör nem a két hegyvonulat közül villan elő, mint a «Visegrad»-ot oly meghitté és ismerőssé tevő Dunakanyar, hanem az előtérben van, s emiatt a kompozíció is nyomottabb, a természet könnyed, levegős világosságát nem tudja kielégítően érzékeltetni. A csónakok — még az előtér sötét részébe ágyazottan is — a közvetlen és jól elhelyezett, élénk taglejtésű alakokkal elevenséget és mozgalmasságot visznek a festménybe. 10 A «Visegrad» előzményeit megtaláljuk tehát azok közt a helyi nevezetességeket megörökítő alkotások közt, melyek a haza tájait jelenítik meg és múltjára is utalnak, de azok közt a közvetlen helyszíni élmények alapján festett külföldi tájat ábrázoló képek között is, melyek közé a «Villa Pliniana» tartozik. Az 1821-ben készített »Margitsziget« annyira közel áll a »Visegrad«hoz, hogy azt emettől időben nem választhatjuk el túlságosan, az 1826-os comoi kép viszont arra példa, hogy még utána is igen nagyot fejlődött a mester remekműve megalkotásáig. 1826 és 1830 közé tehető a gyönyörű «Visegrad» megalkotásának időpontja. POGÁNY EDITH MARKÓ KÁROLY ISMERETLEN LEVELE ZICHY EDMUNDHOZ 1854-BEN Sok siker, még több küzdelem után id. Markó Károly a Firenze melletti Villa Appeggiben találta meg élete utolsó éveinek nyugalmát és viszonylagos gondtalanságát. 1848-tól haláláig, 1860-ig élt a regényes fekvésű egykori Medici-villában, melynek tulajdonosa, Ugolino Gherardesca a villa első emeletén biztosított a népes Markó-családnak tágas és kényelmes lakást. Ebben az időben már gyakran betegeskedett a művész, látása is egyre romlott, annyira, hogy alig tudott eleget tenni a minden oldalról jövő megrendeléseknek, bár 8 A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében. Csorsztin és Nedecz. Gouache. Ltsz.: 1937/3170. 9 Reprodukciója a Kende Kunst-Auktions-Salon 1918. évi márciusi számában jelent meg. A katalógus leírása szerint jelzése: «Marko 1826.» 10 A képen olvasható évszám arról tanúskodik, hogy id. Markó Károlynak már 1832-es itáliai letelepedése előtt is kellett Olaszországban járnia, 1826-ban vagy az azt megelőző időben.
