Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
GERSZI TERÉZ: Aldegrever egy elveszettnek hitt rajza a Szépművészeti Múzeumban
res jellege és Aldegrever korai metszeteivel való szoros kapcsolata is a mű 1528—30 közti keletkezését bizonyítja. A korábbi keletkezés mellett szól egy Held által nem említett analógia is, Aldegrever 1527-ben készült «Korsos Madonná»-ja, melynek arcformája és fejtartása teljesen megegyezik a budapesti rajzon ábrázolt Máriáéval 4 (23. kép). A metszet viszont Dürer egy 1520-ban készült Madonna-ábrázolására vezet hető vissza 5 (22. kép). Tehát a rajz Madonna-típusa az 1527-es metszet közvetítésével Dürer ábrázolásához kapcsolódik, de a részletek megoldása itt már önállóbb, mint a «Korsos Madonná»-n. Aldegrever korai művei csaknem kivétel nélkül Dürer művészi motívumainak és technikai megoldásának felhasználását mutatják. 6 Az 1530-as években készült alkotások ezzel szemben már inkább az olasz és németalföldi mesterek, valamint H. S. Beham befolyását tükrözik és művészetének manierisztikus jellegét korábbi műveinél sokkal határozottabban, erőteljesebben juttatják érvényre. 7 A rajz nagyszabású, sokfigurás kompozíció, tartalmilag és formailag is kiválik Aldegrever oeuvrejéből. Metszetei, fennmaradt festményei és rajzai között egy sincs, amely emlékeztetne a budapesti rajzra. Metszetei a nürnbergi kismesterek munkáihoz hasonlóan néhányfigurás, kisformátumú alkotások, amelyeknek témái a mitológia, az ószövetség és az ókori történet köréből valók. Ujtestamentumi témát néhány, az 50-es évekből származó metszeten kívül egyáltalán nem dolgozott fel. Kétségtelen, hogy itt a művész többi munkáihoz képest túlságosan nagyszabású és művészi gyakorlatában bizonyos mértékig egyedülálló feladatra vállalkozott, amelynek megoldásánál fokozottan segítségül vehetett idegen mintaképeket. A rajz kompozíciós alapgondolata, a szerkezet tektonizmusa s az alakok nagyvonalú, plasztikus formálása Dürer 151 l-ben készült «Kiralyok imádásá»-t ábrázoló fametszetével mutat kapcsolatot 8 (18. kép). Az összefüggés nem az egyes motívumok pontos egyezésén, hanem a művészi megfogalmazás egészének rokonságán alapszik. A részletek inkább Dürer más műveivel való összefüggésére utalnak. Egyes alakok jellege, elhelyezése és mozdulata a «Maria élete»-sorozat «Kiralyok imádása»- és «Jézus születése»-metszeteinek figuráival mutat rokonságot, egyes motívumok, mint például a zsákos szolga és a háttér lovasai pedig az Uffiziban lévő «Kiralyok imádását» ábrázoló festmény részletmegoldásainak felhasználásáról tanúskodnak. 9 Talán véletlen, de mindenestre feltűnő a hasonlatosság Menyhért király arctípusa és a Rosenkranzfesthez készült legszebb tanulmányfej, az úgynevezett építőmester portéja között 10 (20—21. kép). Aldegrever gondos, részletekbemenő rajztechnikájában is Dürert követi. A rajzon a formákat finom, éles körvonalakkal írja körül, és a felületek plasz4 Schm. 38. (Schmidt, W. : Verzeichnis der Kupferstiche und Holzschnitte Aldegrevers. In Mayer's Allgem. Künstler-Lexikon. Leipzig, 1872. I. 243—54.) 5 B. 38. (Bartsch, A. : Le Peintre-Graveur. Vienne, 1803-1821.) 6 2 s c h e 11 e t z s c h k y, H. : Das graphische Werk Heinrich Aldegrevers. Strassburg, 1933. 25-51. ' Z s c h e 11 e t z s c h k y, H. : id. m. 52- 78. 8 B. 3. 9 B. 87. B. 85. 10 W. 382. (Winkler, F.: Die Zeichnungen Albrecht Dürers. Berlin, 1936-39.)
