Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
GERSZI TERÉZ: Aldegrever egy elveszettnek hitt rajza a Szépművészeti Múzeumban
ALDEGREVER EGY ELVESZETTNEK HITT RAJZA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Néhány évvel ezelőtt került a Szépművészeti Múzeumba egy «Királyok imádásá»-t ábrázoló rajz. Az 54 X 39 cm nagyságú, tollal és indiai tintával készült kompozíció a Wilczek-gyüjteményből származik, amelynek egy része a kreuzensteini kastély égésekor elpusztult. A veszteségek közt tartotta számon a szakirodalom a Budapesten felbukkant rajzot is, amely azonban a tűz alkalmával keletkezett zűrzavarban csak elkallódott 1 (19. kép). A rajzon lévő XVI. századi latin felirat a mű mesterének Dürert jelöli meg. 2 A rajz múltszázadi attribuálói közül F. Rieffel először Kulmbach, majd H. S. Beham, J. Meder pedig Lucas van Leyden művének tartotta. 3 Legutóbb Julius Held Aldegrever alkotásaként publikálta és mivel metszetanalógiái meghatározását kétséget kizáróan igazolják, a mű szerzőségi kérdése megoldottnak tekinthető. Problematikus azonban Heldnek a datálás kérdésében elfoglalt álláspontja. A rajz keletkezését ugyanis a XVI. század negyedik évtizedének elejére, illetve E. Bock véleményével egyezően, aki a lap alján lévő dátum utolsó két számát 34-nek vagy 35-nek olvasta, az 1534—35 körüli időpontra helyezi. A kérdés eldöntésénél azonban az évszám nem szolgálhat biztos alapul, ugyanis a Schönbrunner-Meder-féle kiadvány reprodukcióján, amelyről Held és Bock a rajzot ismerték, a dátum teljesen elmosódott. Sajnos, a rajz elég rossz állapota miatt közvetlen tanulmányozása sem jelent ebből a szempontból előnyt, mivel az évszám lekopott, úgyhogy a keletkezési idő meghatározásánál csak a stílus vizsgálat vezethet megnyugtató eredményre. A rajznak Aldegrever oeuvrejében való elhelyezéséhez egyedül metszetei nyújtanak biztos támpontot. Kis számban fennmaradt rajzai ugyanis jórészt késői korszakából való portré- és metszet-előkészítő rajzok, amelyekkel a «Kiralyok imádása»-kompozíció semmiképpen sem keletkezhetett egyidőben. A rajz legközelebbi stiláris és motívumbeli párhuzamai Aldegever korai metszetei között találhatók. Held is olyan metszet-analógiákra hivatkozik cikkében, amelyek Aldegrever művészi munkásságának első periódusából, az 1527—30 közti időszakból valók. Utal a rajz Dürer művészetével való rokonságára is, azonban mindezekből az észrevételekből nem vonja le a kínálkozó következtetést. Nem veszi figyelembe, hogy a rajz erősen düre1 H el d, J. : Heinrich Aldegrever. Old Master Drawings. V, 1932. 70. 2 «Illustri generoso et forti heroi Dno Friedreicho Comiti in Solms Dno in Muntieberg Wildëfeltz et Sonnewalt Dno suo benigno gratitudinis ergo hoc Alberti Dureri monumentum submisse offerebat Patroclus Bokelmannus Cliviafc ä Januarius XXVII. 1611.» A hátlapon a szöveg holland fordításban is olvasható. 3 Franz Rieffel a rajzot, mint Kulmbach 1500— 1504 közt készült művét említi. (Rieffel, F. : Studien aus der Mainzer Gemäldegalerie. Repertórium für Kunstwissenschaft. XV, 1892. 289.) Néhány év múlva azonban módosította álláspontját és minden indokolás nélkül H. S. Beham korai, 1518— 1520 között keletkezett munkájának tartotta. (R i e f f e 1, F. : Kleine Kunstwissenschaftliche Controversfragen. Repertórium für Kunstwissenschaft. XVIII, 1895. 271.) Meder a rajzot Lucas van Leyden művei közé sorolta. (Handzeichnungen alter Meister aus der Albertina und anderen Sammlungen. Herausgegeben von S c h ö n b r u n n e r, J. und Meder, J. Wien, 1896. Nr. 675—76.) Ezt az álláspontját később is fenntartotta és a holland mester néhány ismeretlen rajzával kapcsolatban a budapesti kompozícióról, mint Lucas van Leyden művéről tett említést. (M e d e r, J. : Bemerkungen über graphische Zeichnungen. Graphische Künste. XLIII, 1920. 34-35.)
