Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

LAJTA EDITH: Szt. Szaniszló legendájának három jelenete

került Bajorországba. Gerevich Tibor azonosnak véli a Kassán dolgozott Magister Petrus Polonussal, aki 1474-ben, amikor a főoltárt festeni kezdték, Kassán nyert polgárjogot.

12 Stilárisan a kassai főoltár passiómesterével rokon a Genthon által apostolvértanúságok mesterének nevezett festő, akinek az esztergomi múzeumban levő hét táblából álló sorozata Kassa környékéről került a Keresztény Múzeumba, tehát a mester Kassa vidékén is dolgozott.

13 Gerevich Tibor szerint e mesternek szt. Szaniszló életéből vett jeleneteket ábrázoló képei Lembergbe kerültek, s feltételezi, hogy a mester Lengyelországban is járt és dolgozott.

14 Minthogy három táblánk szoros stiláris kapcsolatot árul el a passiómester és az apostolvértanúságok mesterének alkotásaival, akik a Kassán működő, lengyel hatások alatt fejlődő festőiskolának voltak tagjai, feltételezhető, hogy mesterünk — akinél a fentiek jobb kvalitású, nagyobb festői gyakorlattal rendelkező művészek voltak — szintén Kassán, vagy környékén dolgozott, és Lengyelországban is járt. Lengyel iskolázottságára nemcsak a lengyel körbe kapcsolódó festőkkel fennálló stílusrokonsága vall, hanem az ábrázolás ikonográfiái megoldása, s a magyarországi képeken szokatlan, csak a kassai főoltár passiósorozatán (tehát szintén lengyel körbe kapcsolódó munkán) előforduló áttört, dekoratív faragványdísz is. A lengyel táblaképeken ez igen gyakran előforduló díszítőmotivum (pl. a krakkói szt. Katalin templom Alamizsnás szt. Jánosoltárán, a krakkói Nemzeti Múzeum Töviskoronázásán stb). A Jankovichgyüjtemény kéziratos leltárkönyve a fel nem sorolt képeknél

14 a városnevek között Kassát is megemlíti, s nem lehetetlen, hogy valamely Kassa-környéki helységből kerültek a táblák a Jankovich-gyüjteménybe. Tehát a régi magyar gyűjtemény három táblája, mely valószínűleg nem sokkal a kassai főoltár és az apostolvértanúságok mesterének működése után a 15. század utolsó évtizedében készülhetett, szt. Szaniszló legendáját ábrázolja s mestere lengyel iskolázottságú, Lengyelországot megjárt felvidéki festő, esetleg Magyarországra került lengyel mester. Három képünk újabb bizonyítéka a késő középkori lengyel-magyar kulturális kapcsolatoknak. LAJTA EDITH 12 G e r e v i c h, T.: A lengyel és a magyar művészet kapcsolatai. Magyarország és Lengyelország. Bp.-Warsawa, 1936, 121. 13 G e n t h o n, I.: Az apostolvértanúságok mestere. Archaeologiai Értesítő. XLIII, 1929. 156—181 és Genthon I.: A régi magyar festőművészet. Vác, 1932. 81 — 83. 14 G e r e v i c h T. : id. m. 121. és K o p e r a : Malarstwo Polsce. II. Krakow, 1926. 87. lap. 99. kép.