Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 3. (Budapest, 1949 )

Radocsay Dénes: Egy magyarországi középkori táblaképről

maradt fenn mindmáig, s kontár átfestések, legalábbis lényeges részein, a későbbi idők folyamán sem vetkőztették ki eredeti szépségéből.

1 Közeli rokonát a szlovákiai emlékanyagban, a lőcsei (Levoca, Leutschau) Vir dolorum oltár szárnyképeiben sikerült megtalálni.

2 Főleg a Madonna típusa mutat a belső szárnyképek női szentjeivel oly közeli kapcsolatot, hogy eleve fölmerül a kérdés : vájjon egyazon kéz alkotása-e a két emlék? Röviden csak az oválistelt arcokra, a vádakra egyformán lehulló göndör hajviseletre utalunk. A férfitípusoknál kevésbbé feltűnő a rokonság, de itt is kimutatható az összefüggés Krisztus és a belső jobb felső szárnykép Jakab apostol alakja közt (egyformán közelülő szempár, egyenes orrvonal, gyér szakáll, középen választott hajviselet). Eddig ismeretlen festményünk tehát szorosan kapcsolódik a középkori magyarországi táblaképfestészet történetének egyik legtöbbet vitatott problémaköréhez, egyik legkorábban tárgyalt emlékéhez.

3 Az első, leíró jellegű ismertetések után kezdődnek a kísérletek művészettörténeti helyének meghatározására. Ipolyi már Lőcsei Miklóssal hozza kapcsolatba az oltárt, ugyancsak az ő művének tulajdonítva a poprádi falképeket (Poprad, Deutschendorf), a poprádi Krisztus siratása táblát és a lőcsei Szent Erzsébet oltárt is.

4 Később tág fogalmazással a bajor-osztrák iskolába sorozzák,

5 majd Divald az egykorú flandriai breviáriumok hatását fedezi fel rajtuk.

6 Van, aki más-más mesternek tulajdonítja a belső és külső táblákat.

7 Ismét más vélemény szerint az oltár a budavári koronázó főtemplom számára készült s innen került volna Lőcsére.

8 Ez indíthatta Divaldot is később, hogy az oltár szobrait, faragványait ne Lőcsén készülteknek ítélje.

9 A sok probléma okozója a Mátyás és Beatrix címerével díszített predella. Hoffmann Edith az oltár három táblájáról kimutatta (Szent Sebestyén és Kristóf, Krisztus születése, Királyok imádása), hogy azok Schongauer-mefszetek felhasználásával készültek.

10 A további kutatás a sváb hatásra hívja fel a figyelmet és oltárunkat a kassai főoltár passióképeivel (Kosice, Kaschau), a bártfai (Bardejov, Bartfeld) Krisztus születése Oltárral, az Apostolvértanuságok mesterével és hat szepesi képpel (Angyali üdvözlet, Krisztus születése, Királyok imádása, Jézus bemutatása a templomban, Szent Jeromos, Szerit Ágoston) sorozza egy csoportba.

11 Majd egyszerre, az eddig kutatott rokonsági kapcsolatoktól eltérően, a csegöldi B. E. mester korai művének minősül oltárunk, akinek késői alkotása az 1510-es garamszentbenedeki Kálvária oltár lesz.

12 Szárma1 Kákay Szabó György főkonzervátor megállapítása. 2 Képeit lásd Magyar Művészet 1937 (XIII.) 56—57. 1. 3 Először említi Merklas, W.: Die katholische Pfarrkirche St. Jakob zu Leutschau in Ober-Ungarn. Mittheilungen der K. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale .1858 (HL) 71. 1. Majd részletes leírását adja : Die mittelalterlichen Kunstwerke der Jakobskirche in Leutschau. Mittheilungen der K. K. C. C. stb. 1860 (V.) 285—287. 1. és Die Stadtpfarrkirche S. Jacobi Major in der königl. Freistadt Leutschau. Leutschau 1862. c. műve 28—29. l.-ján. A következő ismertető Myskovszky V.:. A lőcsei középkori műemlékek rövid ösmertetése. Arch. Ért. 1874. (VIII.) 51. 1. és Henszlmann I.: Lőcsének régiségei. Bpest. 1878. 70—72. 1. 4 Ipolyi A.: A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Bpest. 1878. 79—80. 1. 5 Stiassny K.: Két festmény a XV. századból. Arch. Ért. 1896 (XVI.) 422. 1. 6 Divald K.: Szepes vármegye művészeti emlékei. II. Bpest. 1906. 63.1. Nem részletesen Divald K.: Magyarország csúcsíveskóri szárnyasoltárai. I. Bpest. 1909—1911. 22.1. ''Szabó L.: Magyar festőművészet. Bpest. (1916) 55—56. 1. 8 Csdnyi K.: A reneszánsz stíluskorszak műemlékei. — Budapest műemlékei. Bpest. 1924. 93. 1. 0 Divald K.: Felvidéki séták. Bpest. 1925. 22. 1. 10 Hoffmann E.: Über Altäre aus Ungarn im 15. und 16. Jahrhundert. A műgyűjtő. 1931. (V.) 162—169. 1. ; Hoffmann E.: Jegyzetek a régi magyar táblafestészethez. Arch. Ért. 1937. (L.) 27. 1. 11 Fenyői.—

Genthon I. : A Magyar Nemzeti Múzeum szárnyasoltárképei. Magyar Művészet 1931. (VII.) 460.1.; Genthon L: A régi magyar festőművészet. Vác. 1932. 71. 1. 12 Csdnky M.: A lőcsei Vir dolorum oltár. Magyar Művészet 1937. (XIII.) 54—61.1.