Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 2. (Budapest, 1948)

G. I. (Genthon István): Beszámoló a Szépművészeti Múzeum állapotáról és működéséről 1945—1947-ig

a művész a rabszolgaságról átélt belső élményének szimbolizálásáról van szó, melyhez keresi az alakot és azt a kidolgozás folyamán változtatja, módosítja. Ezzel ellentétben Rodin rajzán a keresés bizonytalanságának nyoma sem látszik. Az ő művészetről feljegyzett beszélgetéseiből közvetlen megfigyelés és szóbeli fejte­getései útján is felvilágosítást nyerünk munkamódszeréréi. 6 Tudjuk, hogy műtermeiben őt állandóan körülvették szabadon mozgó modelljei. Egy-egy érdekesebb mozdulatnál azután gyorsan belemarkolt az agyagba és egy kézmozdulattal formált ki belőle pillanatnyi helyzetet megragadó és lerögzítő vázlatot. Ugyanez volt eljárása a rajzo­lásnál. Eleinte tollrajzaira fehér és fekete ecsetvonásokat rakott fel. Később — és ebbe a korszakba tartozik most bemutatott rajzunk — iront használt és azokat test­színű festékkel vonta át. Némelyikükön az egész test egyetlen egy lendületből fakad, egyetlenegy vonalba van foglalva. Ezek a rajzok már nem is vonalak, már nem is színek, hanem maga a mozgás, maga az élet. Itt tehát nem egy belső átélés szimboli­zálása történik, hanem egy külső benyomás lényegének megrögzítése, ábrázolása megy végbe. Viszont később azután ugyanezt az Eternelle Idole kompozíciójához, egy belső gondolat kifejezéséhez alkalmasnak találta a művész és szinte minden változ­tatás, módosítás nélkül átvette, beleillesztette a szobor végleges formájába. Két vázlat tehát, kétféle viszonyban az elkészült, végleges megoldást nyert műalkotáshoz két különböző útja, folyamata az alkotás menetének. Aggházy Mária. BESZÁMOLÓ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁLLAPOTÁRÓL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL 1945-1947.IG A bombázások, az ostrommal kapcsolatos harci cselekmények a múzeum épületét súlyos próbára tették. Leszedték a tetejét teljesen elborító üvegfedést, betörték abla­kait, beszakították egyik főlépcsőházának fedését. Azóta — hála Ortutay Gyula kultuszminiszter gyors intézkedéseinek — az 5000 m 2-es üvegtető újból épségben áll, az ablaküvegek jórészét sikerült pótolni s most már sor kerülhet az emeleti kiállító­termek rendbehozatalára. Egyelőre négy földszinti helység áll kiállításokra rendelkezésre. A központi fűtés még nem működik s így a közönség számára csak márciustól novemberig hozzá­férhető. Első kiállításunk, mely 1946 tavaszán nyílt meg, az előző évi új szerzeménye­ket mutatta be. Oltványi Imre akkori pénzügyminiszter hathatós segélyével egy csoport nagyértékű képhez jutott a Múzeum: Adriáén Isenbrant szép oltárképéhez és két szárnyképéhez, melyek kitűnően illenek bele németalföldi gyűjteményünkbe, Greco pompás apostolfejéhez, Renoir Női arcképéhez és Claude Monet Bárkák című vásznához. Renoir mosolygós művészete a Múzeumban eddig nem volt képviselve, két Monet-képünket a más korból származó Bárkák szerencsésen egészíti ki. Ugyan­ekkor került kiállításra a múzeum feledhetetlen főigazgatójának, Petrovics Eleknek hagyománya, pompás magyar képeken (Munkácsy, Rippl-Rónai) kívül Gaudenzio Ferrari és Girolamo da Santacroce egy-egy becses alkotásával. Azóta újabb szerzeményeink közül kettő fontosabb: özv. Andrássy Gyuláné Courbet nagyvonalúan festett Erdőrészletét hagyományozta a Múzeumnak, csere útján pedig egy 1430 körüli, Szent Dorottyát ábrázoló életnagyságú fafigurát sikerült megszerezni, mely a magyar középkori oltárszobrászat talán legnagyobb remeke. A kultuszminisztérium modern magyar műtárgyak vásárlásával támogatta a Múzeu­mot, köztük a legújabb nemzedék rajzainak szép kollekciójával. 5 Rodin A. : L'art. Entretiens réunis par Paul Gsell. Paris, 1911. 22. sk. 1., 119 sk. 1; Pvin: Beszélgetések a művészetről. Budapest, é. n. 19. sk. 1., 48. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents