Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 2. (Budapest, 1948)

G. I. (Genthon István): Beszámoló a Szépművészeti Múzeum állapotáról és működéséről 1945—1947-ig

a művész a rabszolgaságról átélt belső élményének szimbolizálásáról van szó, melyhez keresi az alakot és azt a kidolgozás folyamán változtatja, módosítja. Ezzel ellentétben Rodin rajzán a keresés bizonytalanságának nyoma sem látszik. Az ő művészetről feljegyzett beszélgetéseiből közvetlen megfigyelés és szóbeli fejtegetései útján is felvilágosítást nyerünk munkamódszeréréi.

6 Tudjuk, hogy műtermeiben őt állandóan körülvették szabadon mozgó modelljei. Egy-egy érdekesebb mozdulatnál azután gyorsan belemarkolt az agyagba és egy kézmozdulattal formált ki belőle pillanatnyi helyzetet megragadó és lerögzítő vázlatot. Ugyanez volt eljárása a rajzolásnál. Eleinte tollrajzaira fehér és fekete ecsetvonásokat rakott fel. Később — és ebbe a korszakba tartozik most bemutatott rajzunk — iront használt és azokat testszínű festékkel vonta át. Némelyikükön az egész test egyetlen egy lendületből fakad, egyetlenegy vonalba van foglalva. Ezek a rajzok már nem is vonalak, már nem is színek, hanem maga a mozgás, maga az élet. Itt tehát nem egy belső átélés szimbolizálása történik, hanem egy külső benyomás lényegének megrögzítése, ábrázolása megy végbe. Viszont később azután ugyanezt az Eternelle Idole kompozíciójához, egy belső gondolat kifejezéséhez alkalmasnak találta a művész és szinte minden változtatás, módosítás nélkül átvette, beleillesztette a szobor végleges formájába. Két vázlat tehát, kétféle viszonyban az elkészült, végleges megoldást nyert műalkotáshoz két különböző útja, folyamata az alkotás menetének. Aggházy Mária. BESZÁMOLÓ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁLLAPOTÁRÓL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL 1945-1947.IG A bombázások, az ostrommal kapcsolatos harci cselekmények a múzeum épületét súlyos próbára tették. Leszedték a tetejét teljesen elborító üvegfedést, betörték ablakait, beszakították egyik főlépcsőházának fedését. Azóta — hála Ortutay Gyula kultuszminiszter gyors intézkedéseinek — az 5000 m

2-es üvegtető újból épségben áll, az ablaküvegek jórészét sikerült pótolni s most már sor kerülhet az emeleti kiállítótermek rendbehozatalára. Egyelőre négy földszinti helység áll kiállításokra rendelkezésre. A központi fűtés még nem működik s így a közönség számára csak márciustól novemberig hozzáférhető. Első kiállításunk, mely 1946 tavaszán nyílt meg, az előző évi új szerzeményeket mutatta be. Oltványi Imre akkori pénzügyminiszter hathatós segélyével egy csoport nagyértékű képhez jutott a Múzeum: Adriáén Isenbrant szép oltárképéhez és két szárnyképéhez, melyek kitűnően illenek bele németalföldi gyűjteményünkbe, Greco pompás apostolfejéhez, Renoir Női arcképéhez és Claude Monet Bárkák című vásznához. Renoir mosolygós művészete a Múzeumban eddig nem volt képviselve, két Monet-képünket a más korból származó Bárkák szerencsésen egészíti ki. Ugyanekkor került kiállításra a múzeum feledhetetlen főigazgatójának, Petrovics Eleknek hagyománya, pompás magyar képeken (Munkácsy, Rippl-Rónai) kívül Gaudenzio Ferrari és Girolamo da Santacroce egy-egy becses alkotásával. Azóta újabb szerzeményeink közül kettő fontosabb: özv. Andrássy Gyuláné Courbet nagyvonalúan festett Erdőrészletét hagyományozta a Múzeumnak, csere útján pedig egy 1430 körüli, Szent Dorottyát ábrázoló életnagyságú fafigurát sikerült megszerezni, mely a magyar középkori oltárszobrászat talán legnagyobb remeke. A kultuszminisztérium modern magyar műtárgyak vásárlásával támogatta a Múzeumot, köztük a legújabb nemzedék rajzainak szép kollekciójával. 5 Rodin A. : L'art. Entretiens réunis par Paul Gsell. Paris, 1911. 22. sk. 1., 119 sk. 1; Pvin: Beszélgetések a művészetről. Budapest, é. n. 19. sk. 1., 48. 1.