Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Csánky Miklós: A bártfai Madonna-kép

(20. kép). A szárnyak belső képei a négy egyházatyát: Szent Gergelyt, Jeromost, Ágostont és Ambrosiust az evangélisták szimbólumaival (21.—24. kép), a külsők pedig ismét négy ritkán festett jelenetet ábrázolnak: Szent Péter és András elhivatása, Szent Pál menekülése Damaszkuszból, Szent János a Pathmoson és Szent Fülöp megtéríti Kandake királynő eunuchját (25.—28. kép). Az egykori oltárt Walicki feltételesen a waweli katedrálisból származtatja. Készült 1470 körül. 4. Az augustinusok krakói nagy oltárából fennmaradt tizenegy tábla az ottani Nemzeti Múzeumban. A sorozat — tizenkét jelenet Jézus életéből (30.—36., 38.—42. kép) — a közelmúltban került a Szent Katalin-templomból mai őrzési helyére. Három kép a Királyok hódolását, Krisztus körülmetélését és a Kánai menyegzőt ábrázolja, a többi a Passióból veszi tárgyát. Ez utóbbi ciklus is csonka és így a képek és az oltár eredeti beosztására még következtetni sem lehet. Az oltár a krakói festészet nagyszabású művei közé tartozhatott. Keletkezett 1470 körül. 5. Mária koronázása, függőkép a krakói Mária-templom Szűcsök kápolnájából a Nemzeti Múzeumban (29. kép). Indamintás háttere a bártfai képéhez hasonló. A kidolgozás a miniatura finomságáig jutott el. Azonos méretű (58*5 X 40 cm) párja, az Angyali üdvözlet-képe már egy fiatalabb kortársától származhatik. Az utóbbinak stílusa alapján feltételezzük, hogy mindkettő a hetvenes évek elején készült. 6. Mária bemutatása a templomban, oltártöredék (83*5 X38 cm, 45. kép). Több helyen átfestett. A krakói augustinus-rend ajándéka a Nemzeti Múzeumnak.

23 így tehát a megfelelő részletek és arányok mellett feltehető, hogy a töredék az augustinusok nagy oltárából származik. 7. Három Mária, táblakép, valószínűleg a krakói egyházmegyéből a Nemzeti Múzeumban (90 X 72 cm, 43. kép).

24 Részben átfestett és körülfűrészelt. Egy oltárszárny alsó tábláját képezte, erősen sérült hátoldalán ugyanis az egykori oltárszárny egész hosszában festett Vir dolorum-kompozíciójának (?) az alsó fele látható. Utoljára említjük meg a krakói Corpus Christi-templom kincstárában őrzött függőképet, mely a Gyermekét magához ölelő Máriát ábrázolja (5. kép). A háttért, a glóriákat és az ereklyetokos keretet ékszerekkel kirakott, aranyozott és poncolt fémlemezek borítják. A hagyomány szerint import munka, a cseh szerzetesek révén került ide Rudnikból. Feliks Kopera a XIV—XV. század fordulójára,

25 Walicki újabban 1420 tájára keltezte.

26 Legutóbb beható vizsgálat után megkíséreltük a bártfa-krakói mester munkái közé sorozni. Ugyanis a Gyermek fejtípusa, a finom kezek hangsúlya teljesen megfelel a • 23 Feliks Kopera i Józef Kwiatkowski: Obrazy polskiego pochodzenia w Múzeum Narodowem w Krakowie wiek XIV—XVI. Krakow, 1929. Nr. 46. 24 Az e. i. katalógusban nr. 57. " Dzieje malarstwa w Polsce I. Krakow, 1925. 152. o. 26 La peinture stb. i. m. 2. o. — Malarstwo Polskié stb. i. m. 57. o.