Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
Csánky Miklós: A bártfai Madonna-kép
Tanulságos és a stíluseredet kérdésében lényeges eredményeket hozott a korai német metszetek vizsgálata. Inkább csak általános hatásról beszélhetünk és ebben elsősorban a felsőnémet rézmetszés két híressége, az ú. n. Játékkártyák mestere és az E. S. mester emelkedik ki. így az előbbi metszőnek Krisztust az Olajfák hegyén ábrázoló lapját Walicki találóan hozta fel az augustinus-sorozat hasonló tárgyú képének mintájául 20 (36.—37. kép). A waweli szárnyasoltár Szent György-kompozíciója (13. kép) a rokon megoldások számos esetével találkozik. Walicki ezúttal a Kálváriahegy, helyesebben a nürnbergi Passió mesterére hivatkozott, de ennél meggyőzőbbek Estreicher utalásai egy baseli metszetre (másolat a Kálváriahegy mestere után L. I., 161, Nr. 14.) és E. S. mesterre, különösen annak L. 146. lapjára (16.—17. kép). A mikuszowicei képeken Szablowski általában a felsőnémet grafika szerepét mérlegelte, Walicki pedig közelebbről az E. S. mester hatását tételezte fel. 21 A megállapítások és feltevések sorát a közelmúltban röviden kifejtett álláspontom követte. 22 Számunkra a festő szerepe a bártfai függőkép és az összefüggések vizsgálatába vont lengyelországi emlékcsoport viszonyából tisztázódhatik. Az eredmények összefoglalásából, helyesbítéséből és kiegészítéséből egy vezető egyéniség munkája bontakozik ki, melyet a következő emlékekből rekonstruálhatunk : 1. A bártfai Madonna. Készült 1460—70 között (6. kép). 2. Szentháromság-oltár a krakói (waweli) székesegyház Szent Kereszt-kápolnájában. Az oltár szekrényét középen a Szentháromság faragott csoportja, oldalsó fülkéiben a négy szűz: Szent Dorottya, Margit, Katalin és Borbála szobra tölti ki. Keretét köröskörül feliratok szegélyezik, az alsó sor az oltár készültének idejére vonatkozik: Anno • d[omi]ni 1 Mo • CCCC° ' LXo • septimo • facta • est • hec ' tabula • ad honore [m] ' s[an]cte ' trinitatis. A szárnyak belső képein az apostolok, a martírok, a próféták és a szüzek kórusai (8.—11. kép), a külsőkön pedig ritkábban ábrázolt jelenetek láthatók: Szent Pál megtérése, Szent Egyed vadászata, Szent György legyőzi a sárkányt és Szent Secundus átkel a Pó-folyón (12.—15. kép). Az oltár oromzatát középen a Feltámadt Krisztus alakja ékesíti két imádkozó angyal, valamint Szent Zsófia és a Mettercia szobrai között. A predella új. — A krakói művészet egyik főműve. 3. Apostolok oltárának festett töredékei a mikuszowicei (biatai kerület) Szent Borbála-fatemplomban. Az oltárt a XIX. században bontották széjjel és az új főoltár összeállítása alkalmával a szárnyak két alsó képét a felére csonkították. Az oltár egykori középső képén az Apostolok küldetését látjuk 20 Stilstufen stb. i. m. 14., 34. o. — Malarstwo Polskié stb. i. m. 31., 115. o. 21 La peinture stb. i. m. II. fej. 5. r. és Malarstwo Polskié stb. i. m. IV. fej. 5. r. 22 A szepesi és sárosi táblaképfestészet 1460-ig. Budapest, 1938. 37—38. o. — Az anyaggyűjtésbe két hiba csúszott. 1. A wîoclaweki Egyházmegyei Múzeumban őrzött Trónoló Madonna-kép csak közel áll mesterünk stílusához és a boroszlói Borbála-mester egyik kujaviai követőjének a munkája lehet. 2. Tévesen a krakói Szent Miklós-templomba helyezett tábla a mikuszowicei sorozathoz tartozik.
