Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
A Szépművészeti Múzeum 1940-ben
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1940-BEN Az évet belső múzeumi munkák és pedig főleg új rendezések előkészítésére fordítottuk. A részben már teljesen előkészített átrendezési munkálatokat egyfelől a nyugtalan idők, másfelől az ily munkáknak elvégzéséhez szükséges anyagoknak időleges hiánya és a múzeum anyagi erejéhez viszonyítva elég jelentős drágulása lassította. 1939-ben megnyitott új osztályaink hamar megtalálták az utat közönségünk érdeklődéséhez. Az Egyiptomi Gyűjteményt egész éven át állandóan nagy számban kereste föl a közönség mely a gyűjtemény megtekintéséhez sűrűn használta a megnyitáskor kiadott „Vezető'-t, úgyhogy annak első kiadása 1941. év folyamán bizonyosan el fog fogyni. Hasonló érdeklődéssel fogadta a közönség „A XIX. és XX. század Külföldi Mestereinek kiállítását" is, melyet az Andrássy-út 69. szám alatt lévő Régi Műcsarnokban rendeztünk. A kiállítást szép számban kereste föl nemcsak a hazai, hanem a megfogyatkozott számban Budapestre érkező külföldi közönség is, és igen kelendő volt a kiállítás szépen illusztrált katalógusa is. Különböző körülmények azonban arra ítélték e gyűjteményt, hogy az év legnagyobb részében zárva maradjon a közönség előtt. 1940. január havában zártuk be először, rövidebb időre, amikor a Kormányzóné őfőméltósága legmagasabb védnöksége alatt álló „Magyar művészetért" című kiállításnak adtunk e palotánkban helyet. Azután április havában voltunk kénytelenek az év további tartamára bezárni múzeumunkat, amikor annak helyiségeit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik osztályának kellett átadnunk. így tehát e kiállítás értékes és bármely múzeumnak díszére váló anyaga egyetlen teremben elraktározva várja az időpontot, amikor a beköltöztetett ügyosztály kivonulásával az épület ismét át fog adatni eredeti rendeltetésének. Amennyiben ez csak a távolabbi jövőben remélhető, az igazgatóság módot fog keresni arra, hogy ez a nagyértékű gyűjtemény az anyaépületben kiállíttassék. A külföldi mesterek kiállításával kapcsolatos siker láttán a főigazgató a Múzeumnak ez idő és témakörhöz tartozó és eddig helyhiány miatt ki nem állított képeiből egy újabb kiállításra való anyagot állított össze, mely azonban a fentebb említett körülmények miatt bemutatásra a Régi Műcsarnok helyiségeiben már nem kerülhetett. Ennek első kiállítását 1941. év folyamán Győrben tervezzük és csak azután fogjuk az új kiállítás anyagát a Múzeum főépületében bemutatni. Különben a főigazgató programmjában ígért átrendezési munkálatoknak igen nagy hátráltatójává vált a Múzeumnak mindinkább érezhető zsúfoltsága. Ez előreláthatólag oda fog vezetni, hogy a tervben lévő osztályok felállítása, illetőleg a meglévők teljes átszervezése után sorra kerülő Modern Magyar Képtár rendezéséhez sem fog megfelelő férőhely rendelkezésünkre állni. Ennek az osztálynak kiállítási falfelülete ugyanis olyan kicsiny, hogy — hacsak a történeti áttekintés folytonosságához és kellő méretű képviseletéhez szükséges legfontosabb és nélkülözhetetlen főműveket vesszük is számba — még azoknak kiállításához sem biztosít megfelelő férőhelyet. Űjból, e helyütt is szóvá kell tennünk múzeumi átépítési tervünket. Ennek lényege az, hogy a Múzeum I. és II. emeleti szárnyait a baloldalon (az Aréna-út felől) a jobboldalinak megfelelő módon át kell építeni. így az I. emeleten elhelyezett három nagy terem helyett kilenc meglehetős méretű kabinetet fogunk kapni, amelyek kiválóan alkalmasak lesznek arra, hogy bennük a modern magyar képírás néhány kitűnőségének jellemző kollekcióját állíthassuk ki. Az első emeleti termek ilymódon való átépítése lehetővé teszi számunkra a második emeleti teljesen kihasználatlanul álló padlástérben három
