Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Oroszlán Zoltán: Tanagráink és társaik

fiúknak szobrait is. Ezek közé tartozik ez a terrakottánk is, mely elég gyakori típus­nak egyik példánya. Frisseségben, elevenségben méltó társa „tanagráinknak" ez a kis szobrocska is, melyet éppen úgy kecsesség és báj jellemez, mint azokat. (L. Winter, Typen II. S. 256, Nr. 7. — Pottier, Diphilos, p. 68. pl. XII. 253. — Walters, Cat. of the terracottas in the British Museum, p. 213, No. C. 274, pi. XXVI. 3.) 47. Ülő fiú maszkkal. — (37. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 12.5 cm. Törött A háton nagy négyszögű nyílás.) — Magas padon ülő fiú balkezére támaszkodik, jobbja a keblén, öltözete rövid, térdig érő, ujjatlan khiton, mely a balvállról lecsúszva, mellét fedetlenül hagyja. A padon a fiú mellett szakállas színészálarc fekszik. Fején feltűrt szélű kiskarimájú kalap (?). A maszkon vörös, egyébként fehér fedő festés nyomai. Az előbbihez hasonlóan szintén a tanagrai koroplasztész műhelyek terméke. E darabunk maszkkal és anélkül is több példányban ismeretes. (L. Winter, Typen II. S. 257, Nr. 7. — Heuzey, Figurines antiques, pl. 22, no. 2. és pl. 34, no. 2. — Sieveking, Sammlung Loeb, II. S. 30, Taf. 90. — Pottier, Diphilos, pl. XIII. 254. — R. Zahn, Sammlung Baurat Schiller, Taf. 26, Nr. 390, ez utóbbi maszk nélkül.) 48. Ülő fiú. — (34. kép. Sárgásszürke agyag. Mag. 10.3 cm. A jobbkéz törött. A hát elnagyoltan kidolgozva, nyílás nincs.) — Sziklán ülő, előrehajló fiú, ballábát a szikla egy kiálló darabján nyugtatja. Mindkét keze az ölében, öltözete kurta khiton, melynek rövid ujját jobbkarján láthatjuk és fölötte rövid, a jobbvállon összetűzött köpeny. A hajban vörös, egyébként helyenként pirosas színezés nyomai. Az előbbiekkel motívumában rokon, kivitelében azonban gyengébb alkotás. Nem való Tanagrából. Lelőhelyéről nincs adatunk, anyagánál és stílusánál fogva Tarentumban készülhetett. Mintázása nem éri el az előbbi két darab kecsességét és tökélyét. (L. Winter, Typen, II. S. 257, Nr. 4.) 49. Ülő fiú labdával. — (32. kép. Barnásvörös agyag. Mag. 9 cm. Ép, a háton nyílás. Helyenként földpátréteg.) — Köpennyel letakart padon ülő ruhátlan fiú. A köpeny egyik sarkával fedett balkarjával a padra támaszkodik, jobbjában lab­dáját fogja. Haja középen elválasztva, dús tömegben hull kétoldalt vállára. A haj­ban és a labdán vörös, a testen rózsás festés nyomai. Arndt szerint Kis­Ázsiából való. Szellemben az előbbiekkel rokon alkotás, mindamellett kidolgozásban és ará­nyosságban azok mögött marad. (L. Winter, Typen, II. S. 261, Nr. 1 és 9.) 50. Keresztbevetett lábbal álló fiú. — (35. kép. Szürkésbarna agyag. Mag. 12.4 cm. Ép. Helyenként földpátréteg.) — Keresztbevetett lábbal álló, jobbkezé­vel sziklára támaszkodó ruhátlan fiúcska, csupán balkarjáról csüng le a rávetett köpeny. Fején a Kis-Ázsiában gyermekek és Erosok fején oly szokásos koszorú (Stephane). A sziklán szürkés, a fiú testén rózsás festés dús nyomai. A szobrocska Arndt adatai szerint állítólag Samsunból való. A Tanagrában is divatos álló és padhoz, hermához vagy sziklához támaszkodó fiúkat megörökítő

Next

/
Thumbnails
Contents