Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Oroszlán Zoltán: Tanagráink és társaik

26. Női fej, nagy konttyal. — (14. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 9 cm. Az orr kiegészítés, különben a fej ép.) — Kissé jobbra hajló leányfej. A haj gerezdes, nagy konttyal, két fonata a nyakszirt mellett a vállra hull alá. A hajban vörös fes­tés nyomai. Arndt szerint Tarentumból való. A szépen formált mosolygós női fej hajviseletével együtt szintén a „tanagra­stílus"-nak érvényesülését jelenti. (V. ö. Winter, Typen II. S. 29 nr. 2, S. 1-1. nr. 4, S. 31. nr. 6. és Kekulé, Terrakotten von Sicilien XVI. 5, 9. XVII. 5. — A haj­viseletre nézve közelrokon fejecskénkkel a nagyplasztika ú. n. vatikáni Urániá­jának hajviselete, 1. Klein, Praxiteles, Leipzig, 1898. S. 359. Fig. 72.) Kiváló munka. 27. Nagy leány je j. — (16. kép. Vörösbarna agyag. Mag. 9 cm. Ép.) — Előre néző női fej, derült arckifejezéssel. Haja középen elválasztva, hullámosan fésülve veszi körül az arcot. A hajfürtök a fej tetején csaknem egészen ellapulnak, és a nyakszirten kis kontyban végződnek. A fej tetején, az orral egyvonalban levő kis mélységű kerek lyuk nyilván a fejre alkalmazott és külön formából készített diadém megerősítésére való. A fülben fülbevaló. A hajon piros, az arcon és nyakon rózsás színezés nyomai. A tarentumi koroplasztika szép emléke. A szintén a „tanagra-stílus" jegyében fogant fej a nagyobbméretű példá­nyok közül való. (Típusra 1. Winter, Typen II. S. 65 nr. 5.) 28. Kis női fej. — (17. kép. Szürkésbarna agyag. Mag. 3.8 cm. Ép.) — Az ovális arcot gerezdekbe fésült haj veszi körül, mely a fej tetején hatalmas koszorú for­májú kontyban végződik. A fülben fülbevaló. A hajban vörös festés nyomai. Arndt szerint Tarentumból való. A fej szintén a „tanagra-stílus" hatását mutatja, azonban az előbbieknél jóval szárazabb. Ez a hajviselet aránylag ritkábban fordul elő (L. Kekulé, Terrakotten v. Sicilien, Taf. XVI. nr. 2. és hajviseletre 1. Janssen, Terracottas uit Museum van Oudheden te Leiden, Leiden, 1862. Taf. VII. Nr. 34.) és Faustináéra emlékeztet. 29. Leányfej, levélkoszorúval. — (27. kép. Barnássárga agyag. Mag. 4 cm. Ép.) — Fiatal leányfej, melynek gerezdes és hátul kis kerek kontyban végződő haját repkénylevelekből és középen rózsából (?) való koszorú övezi. Tarentumból való. Az arcocska finom arányai és típusa elárulja, hogy itt is a „tanagra-stílus" egy példájával állunk szemben. A hajat díszítő levél- és virágkoszorú, bár a mi példányainkon nem fordult eddig elő, nem ritka a Tanagrában készült szobrocská­kon. (V. ö. Köster, id. m. Taf. 63—64., Kekulé, Terrakotten v. Sicilien Taf. XXXII. nr. 2., Winter, Typen II. S. 40 nr. 1. és S. 120 nr. 1.) Jó munka. B) Hellenisztikus nőszobrocskák. 30. Álló nő. — (42. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 15.8 cm. Több helyen törött. A ballváll kiegészített. A balkéz és a jobbkar válltól hiányzik. Helyenkint föld­pátréteg.) — Álló, jobblábával kissé visszalépő nő. öltözete a keble alatt átkötött, kivágott, ujjatlan, láfejig érő, a két vállán megtűzött khiton, s az alsótest körül

Next

/
Thumbnails
Contents