Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
Oroszlán Zoltán: Tanagráink és társaik
kapcsolatba és Kabir istennek és fiának szolgálatában álló papnőket sejtenek bennök." Erre vall a kezükben tartott széles bíborszalag, melyet vagy kis ládikából vesznek elő, vagy mellük előtt tartanak, mert e szalagnak a Kabir-kultuszban különleges jelentősége volt. A szobortípus különben a szigorú stílusú nagyplasztikából van kölcsönözve 24 és a terrakottaműhelyek mesterei nyilván a valóságban is viselt hatalmas paróka és fejdísz hozzáadásával alakítják át a típust Kabir-papnővé, mely e változtatással a Kabir-istenségnek áldozható fogadalmi terrakottává lett, melyet gyakran találtak egész Boiotiában, ritkábban Tanagrában is. 2. Peploszos nő, jobbjában virág? — (2. kép. Sárgásszürke agyag. Mag. 34.5 cm. Több helyen törött. Hátul nagy négyszögű nyílás.) — Magas talapzaton álló, jobblábával kissé előrelépő fiatal nő. 25 öltözete vállon megtűzött peplosz rövid, csípőig érő áthajtással, mely súlyos párhuzamos redőkben hull alá s a lábfejeket szabadon hagyja. Keblére tett jobbkezében virág (?), baljával ruháját fogja. Fején az előbbihez hasonló parókát és magas diadémot visel. A haj és a peplosz vörös színezésének nyomai jól láthatók. A szobrocska szintén a boiotiai műhelyek alkotása és ebben a típusában is jól ismert. (L. Winter, Typen I. S. 65. Nr. 4, 5. — V. ö. Vagn Häger Poulsen: „Der strenge Stil". Sonderabdruck aus Acta Archaeologica Vol. VIII., Kopenhagen, 1937, S. 70 ff., ahol a típus változatait is megtaláljuk.) 3. Peploszos nő különös fejdísszel. — (3. kép. Sárgásszürke agyag. Mag. 34.4 cm. Csak a talapzat sérült, egyébként ép. Hátul nagy négyszögű nyílás.) — Magas négyszögű talapzaton álló, ballábával kissé előrelépő fiatal nő. öltözete az előbbi példányokon már látott és hasonlóan mintázott peplosz. Keblére tett jobb kezében virág, baljával ruháját fogja. Haja széles fonatban omlik vállára. Fején hátul magas, hármas csúcsban végződő fejdísz. A fehér fedőfesték fölött még sok helyen láthatók a ruha és a talapzat piros színezésének nyomai. A szobrocska, sok hasonló társával együtt, szintén a boiotiai műhelyek alkotása és Köster szerint, szintén a Kabir-kultusz papnő-ábrázolásainak sorába tartozik. (L. Winter, Typen, I. S. 62. Nr. 3 és 4. — Köster, id. m. S. 46. Taf. 16, továbbá Zeitschrift f. bild. Künste 1921, S. 164. Abb. 1., Archaeologische Anzeiger 1889. S. 158., Laumonier: ,, Catalogue de terres cuites du Musée Archéologique de Madrid", Paris, 1921. p. 13, pl. VIII. 2.) Bár hasonló peploszos terrakotta-szob28 Thebaiban találták meg és ásták ki 1887-ben a Pausanias által is említett (IX. 25) Kabir-szentélyt, melyben a Phrygiából és Lemnos szigetéről Boiotíába behozott istenségeket tisztelték a boiotiai földművesek. Szentélyükben és egész Boiotiában tömegével találták a kakast vagy kost vivő ifjakat ábrázoló és a mi papnőinkhez hasonló terrakottákat. A szerényebb fogadalmi ajándékok azt bizonyítják, hogy ez istenségek hívői elsősorban a szegényebb néposztályokból kerültek ki. 24 V. ö. a típus eredetére az olympiai metopék Athéna alakjait, főleg az Atlas- és Augias-metopén, továbbá a berlini Demetert, a Nápolyban őrzött herculaneumi bronz táncosnőt. A típust a bronzkísplasztika is megfelelő módon alkalmazta. (L. az athéni bronztükör peploszos nőalakját az athéni Nemzeti Múzeumban, De Bidder: Cat. des bronzes dAthènes, p. 40 No. 153.) 25 Képe megjelent a Magyar Művészet VI. évf. (1930) 82 1.
