Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Csánky Miklós: Két későgótikus bécsi táblakép a Szépművészeti Múzeumban

Az elmúlt évek során, a gyűjtemény egyik legjelentékenyebb gyarapodását annak a Jézus születése-táblának (1. Űj szerzemények, III. t.) a megszerzése jelentette, amelyet Wilhelm Suida ismertetése

3 óta az úgynevezett Albert-oltár bécsi mesterétől származtatnak. A táblát székesfehérvári magántulajdonban őrizték,

4 ahová Steiner Fülöp ottani püspök hagyatékából került. Képünk ugyanahhoz a már elpusztult oltárhoz tartozott, melyből ma még két kép, a Vizitáció és Joachimnak megjelenik az angyal jeleneteivel a bécsi, egy Angyali üdvözlet a berlini múzeumban és végül egy eltűnt tábla, Joachim kiűzése a templomból, ismeretes. Az oltár egykori helye mindmáig kiderítetlen, az elveszett kép címereiből már Suida bécsi udvari rendelésre és 1438. évi keletkezésre következtetett. A székesfehérvári táblát még piszkos, sérült állapotában és felsejében csonkán közölte. A négy függőleges repedés oly szerencsés helyeken érte a táblát, hogy teljes művészi értékében és hatásában lehetett megmenteni. Az érzékeny részletek, mint a fejek amúgy is érintetlenek voltak.

5 Mária finom szürkés árnyalatú fehér tunikája, a Gyermek alatt fekvő párizsi kék köpenye, József izzó karmin ruhája és a három piros angyalka harmonikusan simul a lilás barnákban és szürkékben úszó háttérbe. A formák és színek festői összehangolása a bécsi és berlini párdarabokhoz hasonló. A tisztításkor előtűnt vékony fehér szegély pedig a kép eredeti méretét (90.6X58 cm.) igazolta. Magyar szempontból az Albert-mester személyének kikutatása hozott új izgató feltevést. Joseph Clemens von Bayern herceg, majd az „Altdeutsche Kunst im Donauland" bécsi kiállításán

6 kísérletképen Kassai Jakabbal azonosították. Jakab mestert ugyanis a források 1429-től 1463-ig mint bécsi festőt emlegetik, művészete azonban csak úttörő szobrászi képességeiből ismeretes. Albert-mester stílusa, formaképzésének plasztikai ereje valóban egybehangzó Kassai Jakab szobrainak súlyosságával. A freisingi szobrok és az Albert-oltár képein Mária fejtípusai (a Mária halála, Jézus születése jelenetein, továbbá Szent Anna feje a Mária születése-táblán), a redők omlása a füles kitüremléssel (1. Máriát a szeráfok karával), a köpenyek anyagszerűsége, azok fektetett vastag, hurkás gyűrései sok meglepő részlethasonlóságot mutatnak. Az Albert-oltár Mária típusára feltűnően emlékeztet még a múzeum Kassai Jakabbal kapcsolatban már említett női szobortöredéke is. A stíluskritikai és történeti érvekkel levezetett azonosításhoz csak valamely okleveles megjegyzés, vagy szignatúra hiányzott a teljes bizonyosság igazolására. Legutóbb már röviden közzétettem,

7 hogy az Albertoltár képeinek (Klosterneuburg, apátsági múzeum) gondos vizsgálata meglepő felfedezést eredményezett. A Mária halála-képen (1. kép), a faagy oldalsó padjára 3 Österreichs Malerei in der Zeit Erzherzog Ernst des Eisernen und König Albrecht II. Wien. 1926. 36 1. 4 Magyar Művészet, VI. évf., 1930. 502 1., képpel. — Philipp István úr gyűjteményében. 5 Kákay Szabó múzeumi konzervátor a nagyrészt vászonalapra festett képet új fatáblára vitette át; a repedések kiegészítésével s a gondos megtisztítással régi tónusát is visszanyerte. 8 Katalog. 11, 31 1. 7 A kassai főoltár művészi eredete. Nemzeti Üjság, 1939. nov. 12., 13 1.