Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Ybl Ervin: Gróf Károlyi Istvánné fóti síremléke

megbízás alkalmából, sőt egy epizód Canova művét még emlékezetesebbé tette számára. Canova mindegyik életrajzírója leírja a megható eseményt.

12 Leopoldo Cicognara gróf, a klasszicizmus híres szószólója, az olasz szobrászat nagy hisztórikusa 1807-ben Rómában jártában meglátogatta Canovát és műtermének egy elzárt részében megpillantotta a nemrégen befejezett d'Haro-síremléket, amelyen a világhírű szobrász olyan megrázó igazsággal, mégis nemesen ábrázolta a marchesa családjának gyászát. Cicognarat, aki kevéssel előtte szintén hasonló körülmények között vesztette el ifjú feleségét, annyira meghatotta a síremlék, hogy könnyezve borult Canova nyakába. A lelki fájdalom és annak fenséges kifejezése jegyében született meg a két férfi halálig tartó, őszinte barátsága. Ferenczynek, aki iránt Canova olyan kitüntető jóindulatot tanúsított, bizonyára ismernie kellett az érdekes epizódot és így méginkább érthető, hogy a d'Haro-dombormű kompozícióját vette át a Károlyi-síremlék számára, természetesen szerényebb kiadásban. Bizonyára a gróf tetszését is megnyerte a gondolat, de mikor a síremléket fel kellett volna állítani, fájdalma első feleségének halála fölött már megenyhült. Hiszen akkor — mint említettük — már másodízben is özvegy volt. A Károlyi-síremlék domborművének reliefstílusa klasszikusabb, mint Canova alkotásáé. Ez bizonyára Thorwaldsen hatásának tudható be, akinek Ferenczy segédje volt Rómában és aki az antik szobrászatból levont szabályokat tisztábban követte művében, mint Canova. Részben ugyan Ferenczy is érvényesíti domborművében a meghatározott nézőpontot föltételező ábrázolást, így a Hűség empire zsámolyának rövidülő lábai arra vallanak, hogy a relief nézőpontja, ahol a távlat vonalai összefutnak, a márványtábla közepén van, viszont a halotti ágyat, ellentétben Canovával, mesterünk a szemlélőtől már teljesen függetlenül, a tökéletes antik reliefstílus szabályai szerint ábrázolta. Csak mellső lábait láthatjuk. Ezzel ellentétben viszont szervetlen a halotti ágy fölépítése. Empire stílusa kései antik dekoratív elemekkel vegyül, a két nemesen görbülő, húsos akantuszlevél formája nem fejezi ki a teherhordást. Bronzból ugyan elbírnák a súlyt, de nem szemléltetik hivatásukat. A statikailag nem tisztán érző művészek esnek ilyen hibákba, dekoratív elemekkel helyettesítik a funkcionális jelentőségű részleteket. Ugyanilyen kései antik akantuszlevél-dísz bukkan elő a halotti ágy párnája alatt. A vízszintesen fekvő grófnénak lepellel letakart halott alakjában Ferenczy technikai készsége pedig a kései barokk mesterekkel versenyez. Nápolyban jártában, 1819 december végén, vagy 1820 januárjában Ferenczy megcsodálta a Sansavero-kápolnában levő népszerű márványszobrokat. Az egyik, Antonio Corradini 1700-ból való Pudiziája, fátyollal leplezett meztelen nőt ábrázol, míg az 1753-ban készült másik szobor ugyanígy mutatja be a hátán fekvő, halott Krisztust. Giuseppe Sanmartino-nak utóbbi alkotása adta az eszmét a technikai fogások " A. G. Meyer: Canova (Künstlermonographien) 60 1., Vittorio Malamani: Canova 111—112. 1.