Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Ybl Ervin: Gróf Károlyi Istvánné fóti síremléke
A Károlyi-hitbizomány mai birtokosa, gróf Károlyi István, a vele amúgy is összeköttetésben álló Vaszary László szobrászművészt, a rimaszombati Ferenczy István-emlék alkotóját hivatta Fótra, aki a márványdarabokon először ismerte fel a Ferenczynek jellemző stílusát. A márványalkatrészek más ilyen építészeti darabokkal együtt még most is a fóti templom kriptájában fekszenek, itt mutatta meg alulírottnak Thury Károly kanonok, esperes-plébános, aki tanácsot kért a síremlék fölállítására vonatkozólag. A síremlék kétségtelenül Ferenczy javaalkotásai közül való. Akkor keletkezett, mikor még nem homályosultak el a művész emlékezetében az olaszországi remekművek, mikor lelkesedésével, márványfaragói készségével képes volt tartani a színvonalat, és mikor a mélyebb tudás hiánya még nem süllyesztette a provinciáiizmus fokára művészetét. Első példája egyik síremléktípusának, a befalazott, felül orommal lezárt, antik stele-szerű domborműveknek. Megoldása nem önálló, a klasszicizmus különben sem kedvez az önálló elképzeléseknek, inkább a követendő nemes példákra hivatkozik, de meg Ferenczy közepes tehetsége sem szeretett töretlen utakon járni. 11 Többnyire híven követte mestereinek, a klasszicizmus két nagy alapvető géniuszának, Canovának és Thorwaldsennek munkáit. A Károlyi-síremlék domborműve (2. kép) a két mesternek hasonló alkotásain alapszik, de a fátyollal letakart grófné alakjának megmintázásában, illetőleg megfaragásában, a kései barokk plasztikai művek nyomán, nagy technikai készségével is tündökölni akart. A téglányalakú 180*7 cm hosszú és 107*5 cm magas domborműnek, bár bizonyára hasonlít Thorwaldsennek 1814-ből való, görög relief stílusban faragott Schubart-síremlékére, közvetlen előképe mégis Canovának 1806-ban készült Marchesa d'Haro- (Santa Cruz) emléke volt (3. kép). Erre utal még inkább Ferenczynek már említett Szánthó-sírreliefje (4. kép), melyről pedig — mint tudjuk — Ferenczy azt állította, hogy eszméje a Károlyi-féle dombormű gondolatával rokon. Mind a d : Haro-, mind a Szánthó-emléken több alak látható, viszont a Károlyidomborműn Ferenczy csak két személyt ábrázolt. De eltekintve a fekvő halottól, a Károlyi-síremléken az elől ülő Hűség úgy hajtja fejét bánatosan jobbjába, mint a d'Haro-emlék domborművén a halott mögött álló férj. Hasonló a két férfi típusa is. A két elhunyt közös sorsa is összekapcsolja a két síremléket. D'Haro marchese váratlanul veszítette el fiatal feleségét, Santa Cruz marchesát, akit kívüle, mint a domborműn láthatjuk, még édesanyja és három gyermeke siratott és az ifjú Károlyi István grófot is 28 éves korában hagyta itt Dillon Georgine grófnő. Az analógia miatt juthatott eszébe Ferenczynek Canova műve a Károlyitól kapott 11 Így a budapesti Kulcsár-emlék a belvárosi plébániatemplomban és az ezután képzett Virág Benedek-emlék Canovának Giovanni Falier-steléje (Pradazzi, Possagno mellett) után, az alsókorompai Brunsvick-síremlék XIII. Kelemen pápa római sírboltja, a kecskeméti Szánthó-emlék pedig a possagnói múzeumban lévő márvány dombormű ve alapján készült.
