Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Csánky Dénes: Szepeshelyi táblaképfestészet a XV.—-XVI. században

A főoltár képeinek sorrendje a következőképpen rekonstruálható : nyitott állapotban Angyali üdvözlet (töredék) Kálvária Királyok hódolása? (elveszett) szoborcsoport ? Jézus születése ? (elveszett) Jézus bemutatása a templomban (Budapest) csukott állapotban Utolsó vacsora (Kassa) Krisztus az Olajfák hegyén (töredék) Krisztus Pilátus előtt ? (elveszett) Krisztus ostorozása (Slovensko mgt.) Krisztus töviskoronázása (Kassa) Keresztvitel ? (elveszett) Krisztus siratása (Budapest) Krisztus feltámadása (Slovensko mgt.) A nagyjelentőségű okoliesnói mester e kiváló művét a szepeshelyi Mária koronázása-oltár mesterének közvetlen hatása alatt, a XYL század első évtizedének utolsó éveiben (1505—1510 között) alkothatta meg. A főoltár elkészítésének nagy munkájában bizonyára a mester műhelye is kivette részét. Erre vall, hogy az oltár külső merev szárnyainak négy képe a forgatható szárnyak képeitől, nevezetesen a legutóbb megtisztított budapesti táblától mustrában, technikában, rajzban és színezésben bizonyos eltéréseket mutat. Éppen azért vizsgálatunkat mindenekelőtt a forgatható szárnyak képeire kell irányítanunk, ahol mesterünk stüusa a maga tisztaságában bontakozik ki előttünk. Monumentálissá fejlesztette a szepeshelyi Mária koronázása-oltár festőjének világos képszerkesztését és formai előadása is mestere stüusából indul ki. Nagy iskolázottságú technikáját, mint alsónémet és németalföldi igazodását is csak a szepeshelyi festőktől nyerhette. Ritka érzékkel, tudatosan felépített szimmetrikus kompozícióival teszi lehetővé, hogy plasztikusan megmintázott és beállított alakjai lírikus páthosszal telített színpadias és monumentális ünnepélyességben hassanak. Tudatos