Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

család részére Göllersdorfban épített kastélyával (1712).

1 A két említettel együtt a féltoronyi kastély is Hildebrandt művészi fejlődésének korábbi fázisát képviseli, melynek törekvései aztán a Belvedere alsó palotájában (1714) nyernek végleges kifejezési. Míg azonban a ráckevei kastély még erősen Carlo Fontana és az olasz villaépítészet nyomdokaiban mutatja mesterét/- addig a féltoronyi kastély már a művész erős átigazodását jelenti a XVII. századi francia kastélyok eltérő stílusa felé. Tipikusan jellemző e tekintetben a főépületnek a francia vidéki kastélyok mintájára a szárnyépületektől való függetlenítése, valamennyi oldalról látható, szabad kiképzése (1. ábra). Már Ybl Ervin rámutatott a ráckevei kastélynak az 1. ultra. A féltoronyi kastély udvari homlokzata, olasz villaépítészet mellett főkép a vaux-le-vicomtei kastéllyal alaprajzban és belső kiképzésben való rokonságára.

3 A féltoronyi kastély alaprajza a hosszanti tengelyben egymás mellett fekvő vestibül és nagyterem hasonló elhelyezését mutatja, de a homlokzat alakításában Hildebrandt itt más mintaképet talált a François Mansart által a Párizs melletti Maisons Lalitle-ban 1642—1650 közt épített 1 V. ö. B. Grinióchitz : Joh. Lukas von Hildebrandts künstlerische Entwicklung bis zum Jahre 1725 és Unbekannte Werke Johann Lukas von Hildebrandts, Belvedere, 1923. Heft 7—8. — Dagobert Frey: Fischer von Erlach, Jahrb. für Kunstgeschichle. I. 1921/22. 98 Í. 2 V. ö. Ybl Ervin : Savoyai Jenő herceg ráckevei kastélya. Az Orsz. Magy. Szépműv. Múzeum Evkönyvei, III. k., 1924. 3 Ybl Ervin : i. ni. 63, old.