Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

Chateau de Maisons-ban, melynek külseje viszont a hét évvel korábbi blois-i kastéllyal tart rokonságot.

1 Az analógia természetesen csak az alaprajz tekintetében áll lenn, minthogy a Chateau de Maisons egyemeletes, a blois-i kastély pedig kétemeletes épület. A ráckevei kastély azonban homorú ívlendülettel előtörő merész középrisalitjának változatos tagoltságával, gazdag plasztikai díszével, a diadalív motívumát értékesítő port áléj ával lényegesen más érzésvilágban fogant, mint a féltoronyi kastély homlokzatának lehiggadt, nemes egyszerűsége. Az öt egységből álló épülettömb zártan, nyugodt törvényszerűséggel illeszkedik bele a térbe. A letompított sarkú, rustikavonalas, enyhén kilépő oldalrisalitok architektonikus díszítésükben a monotónságig egyszerűek, s jóformán csak a négy ablaktengely quantitativ túlsúlyával halnak. A három ablaktengely szélességében ki2. ábra. A kastély kerti homlokzata. ugró középrészbe is csak a széles, egyszerű pilaszlerek, a horisontalismusl hangsúlyozó középpárkányzat, s a kerek és ovális ablaknyílásokat körülfogó, kőből faragott plasztikus ablakkeretek visznek be ritmikus életet. Érdekes jelenség, hogy a ráckevei kastély kapujának diadalívszerű kiképzése, mint kőbe merevedett dekoratív motívum él itt tovább a középső ovális ablak fölötti félkörívben. A falak szegényessége plasztikai dekorációban még távol áll az optikai feloldás azon fokától, mely pl. a Daun—Kin sky palotát, de még inkább a Belvedere felső palotáját oly jellegzetesen festői hatásúvá teszi (2. ábra). Az egész épülettömb visszafojtott energiái aztán expanzív kitöréshez vezetnek a középrisalit háromszögbe komponált, konkáv- és konvex-ívekben csapongó, ülő szoboralakokkal díszített orom1 V. ö. A. E. Brinckmann : Die Baukunst des XVH. und XVIII. Jahrhts in.den romanischen Ländern. Handb. d. Kunstwissenschaft, S. 195. Fig. 215.