Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

Hildebrandt itt nagyrészben olyan elemeket használt, melyek az ausztriai építészetben már előtte is ismeretesek voltak, de ő ezeket ismét az eredeti olasz motívumokból dolgozta át. Meglátszik rajta a római iskolája ; mesterének, Carlo Fontanának, Borromininek és Giov. Antonio de' Rossinak hatása is kimutatható alkotása egyes elemein, sőt bizonyára a nála idősebb Fischer művészete is mély benyomást gyakorolt rája. De szolgailag nem utánoz senkit, az olasz bárok együtteséből merít. Felső-Olaszországi benyomásainak nyomai, szemben a rómaiakkal — az alaprajzot, térképzést leszámítva — ezúttal kevésbbé érvényesülnek. Igen érdekes, hogy szülővárosa, Genua architektúrájának befolyása itt nem nyilvánul annyira, mint későbbi alkotásaiban, hol nemcsak dekorativ elemek, hanem lényeges megoldások is utalnak erre a városra.

1 Még 12. ábra. A megmaradt mennyezet részlete. erősen hangsúlyozza az épület tektonikáját, tömegét modellirozza, a homlokzatot, mint a határolt tér plasztikai érvényesülését fogja föl és nem mint szétterített optikai képet. A konstruktiv elemeket sem homályosítja el ornamentális vagy egyéb díszekkel. Csak a fölépítmény törpe pilaszterei és az egymásba rajzolt elipszis-díszek (Scheiben) utalnak későbbi változott fölfogására. Azonban az épületnek különálló tetőkkel külön részekké való tagolása egy középső uralkodó pavillonnal, mely a körvonal élénkségét biztosítja, már itt is érvényesül.

2 Pedig ezúttal ennek a megoldásnak még nincs olyan fontos szerepe, mint későbbi kulisszaszerű homlokzatainál, melyeknél a különálló tetők az épületek tagolását 1 Az utóbbi tekintetben lásd a Felső-Belvedere és a pommersfeldeni kastély lépcsőházait (Grimóchitz : Hildebrandt-monográfia 77. old.), az előbbiekre nézve pedig Rocco Lurago genuai Pal. Municipio-ja (Doria-Tursi 1564.) földszinti ablakainak díszítő motívumát, a maszkból két oldalt legördülő csigákat, melyek a Kinsky-palota elsőemeleti ablakai fölött és még egyszerűbben a Felső-Belvedere souterrain nyílásai fölött jelennek meg. 2 Ez Praemer kerti házán is már megvolt {Tieíze: op. cit. 346. old.) és a francia építészetben is divatozott. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. III. 10