Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)
Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya
Később többnyire ennek vonalait sem hagyja meg egyenes egyszerűségükben, hanem homorú és domború ívekből rakja össze és az ezek találkozásánál keletkező törést ülő szoboralakokkal hangsúlyozza (a göllersdorfi Schönborn-kastély kerti homlokzatán, a Felső-Belvedere bejárati pavillonján, a Mirabell-kastélyon és a bécsi Hofburg tervén). Ráckevén ezek az alakok még szervetlenül foglalnak helyet a háromszög lejtőinek közepén, amely megoldás azonban Michelangelo Medici-sírjai óta úgy Olasz-, mint Franciaországban közkeletű volt. (Ugyanígy még az Alsó-Belvedere oldalpaVillonjainak és a Starhembèrg — Schönburg kerti palota egykori Belvederjének oromháromszögein.) Viszont bent az orom mezején a szavojai címer, a kétoldalt pajzsot tartó, ágaskodó oroszlánokkal már olyan csigás ornamentumtalapzaton nyugszik, mint Bécsben. A terrasz baluszterjei külön tagokból állanak, Hildebrandt még nem alkalmazza itt a stílusára annyira jellemző, megcjtően raffinait szalagfonadékot. 1 A klasszikus istenségeket és hősöket ábrázoló kőszobrok 2 közül nem egy jelentékenyebb az átlagos dekorativ plasztikai műveknél. (11. ábra.) Némelyiken a bárok szellem mozgalmassága igen kedvező oldaláról érvényesül (Saturnus). Különösen a sarokcsoportok festőiek. Hátsó felük a szobroknak — elhelyezésükre való tekintettel — nincs megmunkálva. Mestereiket a bécsi téli palota, az Alsó-Belvedere és a Kinsky-palota dekorativ szobrainak olasz nemzetiségű 8 alkotói között kell keresnünk. Elsősorban a két sarokcsoport van már tárgyuk azonossága következtében is a téli palota középső kapuját díszítő domborművei közeli rokonságban/* Az oromzat széles címerpajzsa a fölötte lévő kétpúpú koronával azonban kevésbbé szerencsés formájú. Sajnos, a kastély belseje, épp úgy, mint a kert is, elpusztult. Egyedül egy díszes fehér stukko-mennyezet maradt meg eléggé élvezhető állapotban. (12. ábra.) Méltó és jellemző testvére a Kinsky-palota, a Mirabell és a Belvedere hasonló dekoratív kompozícióinak. Bizonyára ezt is, mint a többi tönkrement mennyezetet Santino Bussi (1663—1737.) alkotta, ki szavojai Jenő hívására jött Bécsbe és aki a téli palota, valamint a Belvedere stukko-díszeit is mintázta/' Különösen a nagyterem pusztulását fájlalhatjuk, mely méltó elődje lehetett a két Belvedere-palota középső szalonjának. A ráckevei kastély Hildebrandtnak tehát első ismert alkotása. Építőművészi egyénisége ebben még nem bontakozott ki oly teljesen, mint későbbi műveiben. De ez a kastély éppen azért nevezetes, mert nemcsak legkorábbi stílusáról tanúskodik a nagy építésznek, hanem annak különböző gyökereit is megismerteti. 1 Kinsky-palota és a salzburgi Mirabell lépcsőháza. 2 Balról jobbra : Flora, Mercur, Hercules és Aniens (sarokcsoporl), Juppiter, Hercules (másodszor), Minerva, Saturnus, Aeneas és Anchises (sarokcsoport), Neptunus és Diana. 3 Nem Lorenzo Mattielli, mert ő csak a XVII. század utolsó évtizedében született. 4 Breuner-palota kapuján is két ugyanilyen tárgyú csoporttal találkozunk. 5 Dr. Albert Ilg : Die Fischer 409—410. old. ; Joáef Dernjac : Das Winterpalais des Prinzen Eugen. Kunst und Kunsthandwerk 1903. 347—349. old. ; Dr. Viktor Hofmann von Wellenhof : Der Winterpalast des Prinzen Eugen von Savoyen, jetzt k. k. Finanzministerium in Wien. 16—17. old. és Bruno Grimáchitz : Das Wiener Belvedere (Österreichische Kunstbücher Nr. 10.) 11. old.
