Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

ablakszemöldök-párkány is. Szintén olasz, valószínűleg szigorúan római benyomások eredménye (Pal. Aste, most Bonaparte Giov. Antonio de Rossitól stb.), melyet azonban a mester rendkívül egyéni módon formált át. Viszont a fölépítmény törpe pilaszterei, melyeken az önkényes formák funkcionális jelentőségüket teljesen elvesztették, Hildebrandt későbbi stílusának dekorativ-optikai jellegére adnak foglalót (Felső-Belvedere). Maga a nehézkes kupola a ráckevei kastély legkevésbbé kielégítő momentuma. Érthető, hogy ezzel szemben Hildebrandt a «fedett loggias» megoldást pártolta. (Az utóbbit mesterünk a bécsi Starhemberg—

Schönburg kerti palotán valósította meg.) Jenő herceg azonban, talán a vauxi kastély 11. ábra. Az udvarra néző terrasz szobrai. hatása alatt, melyet kert felől szintén kupola koronáz, a kupolás megoldás mellett döntött. Hildebrandt ezúttal is római példát követett. A piazza del Popolo két hasonló temploma, melyeket eredetileg Carlo Rainaldi tervezett, volt bizonyára mintája. Ezek közül a St. Maria in Monte-Santo-templom kupolájának Bernini, a St. Maria de'Miracoliénak pedig Carlo Fontana, Hildebrandt mestere volt az alkotója.

1 Fontana e nyolcszögletű, alacsony dobbal bíró, nyomott kupolája tekinthető a ráckevei zsindelyes alkotmány előzményének, mely különösen a lanternának egyébként indokolt elmaradása következtében vált oly kedvezőtlen hatásúvá. Szerencsére az eléje emelt háromszögű oromfal a kupola mellső, széles görbületét némileg takarja. Ez az oromfal is jelzi, hogy Hildebrandtnak fiatalkori alkotásával van dolgunk. 1 Staniólao Fraáchetii: II Bernini 399—400. old.