Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

ban, a Palazzo Sauli egykori udvarában), Giov-Batt Castelli (a Pal. Imperiali előcsarnokában) és mások alkalmazlak ilt előszeretettel és Hildebrandt is bizonyára ebben a városban kedvelhette azt meg. Itáliai jellegű Ráckevén a két medallionba foglalt mellszobor stílusa is, talán Mars és Minerva képei. Ezen olaszos hármas-kapuval szemben a nagyterembe nyíló bejárat kiképzése az előcsarnokban, mintha már a német bárok szellemét árulná el. Pedig a formáknak — így a kereteknek — egymásba való helyezése, mintegy szorítása, szintén Olaszországban látott napvilágot. Michelangelónak firenzei Medici-kápolnájá10. ábra. A ráckevei kastély középrészének hátsó oldala (Mostani állapot.) ban a bejáratok fölötti, vak ablakok erre a legelső példák. Pozzonak a Lateránibazilika homlokzatához készült, már említett terveinek (1699) egyikén,

1 az emeleti ablakokon is láthatunk a ráckevei ajtókiképézshez hasonló motívumot lapos körív végződésével. Ilyen egymásba foglalt, a ráckeveivel azonos ajtókeretezést alkalmazott aztán Hildebrandt az Alsó-Belvedere balfelőli oldalpavillonjának a parkra tekintő részén. (Elpusztult). Az előbb említett hármas-kapu motívuma dekorativ áthangolásban a ráckevei kastélynak kcrtfelőli oldalán (10. ábra) is visszatér, bár itt csak a középen van nyílás. Hasonló a falterület tagolása, de a fülkék és mellszobrok helyébe cartouche-íszek kerültek. Dacára a két megoldás közeli rokonságának, a kertfelőli oldal mégis egészen más benyomást gyakorol. Kevésbbé olaszos és plasztikus hatású ; a fölépítmény pedig törpe pilasztereivel, melyekről alább szólunk, már a mester későbbi stílusbeli fejlődésének árnyékát veti előre. 1 Pozzo : op. cit. Figura 83.