Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

F. Takács Zoltán: Jegyzetek Munkácsy ifjúkorához

Festeti azonban Munkácsy hasonló felfogású képmásokat az 1866-iki budapesti tartózkodása alatt is, miután emlékezetes szembajából kigyógyult A Szamossyra emlékeztető, barnába játszó ezüstszürke tónusok ezekből sem hiányoznak. Valami lehelletszerű finomság jellemzi e festményeket, ami arra vall, hogy a művész akkor a női szépségben különös festői problémát keresett, ízlése persze az osztrák Biedermeiernek külsőségekben megfelelő magyar táblabíró-kor felfogásában gyökeredzett. Ezt a stílust képviselő arcképei közül háromról kívánok ez alkalommal megemlékezni. Ezek : R . . . . Ádám egykori törökbálinti orvos leányának, Izabellának képmása, melyet az Új Idők 1920-iki (XXVI.) évfolyamának 18. számában közöltem. A kép keletkezését részletesen tárgyalja Bányai Károly Az Újság 1904. júl 29-iki számában. Ozv. Iiollerung Károlyné Rock Lujza leánykori képmása, mely most az ábrázolt tulajdonában van a pozsonymegyei Modorban. A festményt magát nem ismerem, csak annyit tudok róla Hollerungné úrasszony szíves közlése folytán, hogy művészrokona félalakos képet festett róla, magyar ruhában és a kép nagysága 68x54 cm. Néhai Koós Ödönné Rock Erzsébet képmása, ugyancsak magyar ruhában (világoskék fűző, rövid fehér ingváll). Félalak, ülő helyzetben. A kép nagysága 85x65 cm. Tulajdonosa az ábrázolt fia, dr. Koós Aurél, a budapesti Stefániagyermekkórház igazgatója. Munkácsy, mielőtt Bécsbe jutott, szaporán festegette a családi arcképeket, nemcsak tanulmány céljából, hanem ellenszolgáltatás gyanánt is a szerény támogatásért, melyet a Röck-családtól nyert. Rock István alezredes (Nyíregyháza) tulajdonában volt alkalmam látni hat ilyenféle félalakos képmást 68x55 cm nagyságban, a család következő tagjainak olajfestésű ábrázolásával : Rock Lajos (félig jobbra fordulva, őszülő szőke körszakállal, kék szemekkel, balkezében csibukkal, fekete magyar ruhában, fehér mellénnyel), Rock Lajosné Miliczi Jánossy Julia (fekete ruhában, arany melltüvel és lánccal), Rock Sarolta (félig jobbra fordulva, barna hajjal és szürke szemekkel, hajában rózsával, magyar ruhában), Rock Ilka (félig jobbra fordulva, vörös karosszékben, fehér ruhában, jobbjára könyökölve, gesztenyeszínű hajjal, barna szemekkel, hajában és mellén rózsával), Rock Gabriella Eötvös Pálné (vörös karosszékben félig jobbra fordulva, világoskék fűzőben, ölébe fektetett kezekkel, sötétszőke hajjal és hasonló színű szemekkel). Az utóbbi négy festmény jelzése : Munkácsy Mihály 1864. A képek alapján megállapítható volt, hogy az a két női félalak a Szépművészeti Múzeumban, mely a modern képtár első rendezése alkalmával a második emeleti Munkácsy-teremben volt kifüggesztve és most a raktárban őriztetik, Rock Saroltát és Rock Irént ábrázolja. Az előbbi a múzeumi arcképen kék, az utóbbi pedig fehér fűzőben látható. A festmények technikai szempontból is megegyeznek a fenti sorozattal s ennélfogva egykorúak. Nem szabad Munkácsy szempontjából Ligeti jelentőségét sem kicsinyelnünk. A két művész egymáshoz való viszonyát Ligeti feljegyzései világítják meg a legjobban, melyek a Rudapesti Szemle LXV. kötetében «Munkacsy Mihály ifjú12*