Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

F. Takács Zoltán: Jegyzetek Munkácsy ifjúkorához

92 TAKÁCS zor/rÁx ságábób e. alatt jelentek meg, az író halála után. Érdemes táj festőnk, jóllehet a Markó-iskola híve volt, megértette Munkácsyt; tudta méltányolni egyéni haj­lamát és képességeit és azoknak megfelelő útbaigazításokkal látta el őt. Ligeti tanácsára festette pl. egyik szerencsés ötletéből származó kompozícióját, a «Kukoricapattogtatás»-t, melyet szintén csak a Hazánk és a Külföld fametsző­jének nagyon szabad, de legkevésbbé sem szerencsétlen áttételében ismerek. A kis életkép csupa egészséges humor és meleg kedély. Igazi magyar je­lenség. Munkácsy fejlődésében nem is játszik megvetendő szerepet, Szerves összefüggésben áll vele egy pár nevezetes alkotása, mely a müncheni akadé­mián készült. Első helyen említhetem ezek közül a Vihart a pusztán, az első Munkácsy­képef, mely állami tulajdonná lett. Nagyszerűnek tartom, hogy ezen a már fej­lett tudással készült festői alkotáson, melynek ege meglepően emlékeztet az Isaszegi csatatérre és több más jóval később festett Munkácsy-kép hangulatára, milyen természetesen, milyen szervesen kapcsolódik a drámai komor háttérhez az előtérben lejátszódó humoros jelenet. Már a következő két alkotáson, a «.Szénasszekér» két változatán, a ((Kuko­ricapattogtatas» humora adja meg a kompozíció alaphangját. Sajátságos, hogy e théma háromalakos első feldolgozásán nem annyira mint a másodikon, me­lyen egy féltucat pajkos parasztgyermek eleven csoportjában oldja meg a mű­vész az egyéniségének megfelelő problémát. Ragaszkodott a művész az életképszerű megoldáshoz akkor is, ha komo­rabb tárgyakkal foglalkozott, mint pl. egy nagyon érdekes olajvázlatában (vászon, 47x78*5 cm), mely most Wollt' Kálmán tulajdona. Ez a müncheni korszakot jel­lemző és az «Isaszegi Csatàtéo-rel, valamint az «Árvíz»-zel is közel rokon voná­sokat feltűntető kompozíció falusi temetőt ábrázol egy parasztasszony és egy gyermek alakjával a halottak tanyájának düledező kerítése mellett, A későbbi nagy drámai festészet előrevetett sugara érezhető már e romantikus induláson. Fejlődéstörténeti szempontból különös figyelmet érdemel még Munkácsy ifjúkori művei közt egy kisméretű olajfestmény, mely a művész barátját, Dalmady Győzőt ábrázolja. (4. ábra.) Munkácsy annak idején sok jó órát töltölt Dalmady társaságában és egyízben a Margitszigeten sétálva, jött kedve ahhoz, hogy a köl­tőt a sziget öreg fái közt lefesse. A képet azonban nem festhette meg egészen, mert már Münchenbe kellett utaznia. Csak a fejjel készült el. Az ábrázolás többi része vázlat maradt, Azt azután Dalmady kérésére Jankó János fejezte be, ki Munkácsynak szintén legjobb emberei közé tartozott és biztosra vehető, hogy sok jó tanáccsal segítette fiatal barátját. Sőt mondhatjuk, hogy felfogásban, érzés­ben senki sem állt oly közel az akkori pesti művészek közül Munkácsyhoz, mint épen Jankó, aki speciális tehetsége folytán mindenkinél több melegséggel és iga­zabb magyar érzéssel figyelte meg környezetét. A Dalmady-arcképet az ábrázolt örökösei a Magyar Történelmi Képcsarnoknak ajándékozták. Ezúttal nem kívánom tovább kisérni figyelemmel Munkácsy művészetének kialakulását. Annak ugyanis Düsseldorffal olyan korszaka kezdődik, mellyel szemben a megelőző állapotok lényeges különbséget és amellett legfőbb mo-

Next

/
Thumbnails
Contents