Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Hekler Antal: Hermarchos és Pittakos mellképe a Szépművészeti Múzeumban

tisztelője volta nagy divatban lévő, elterjedi epikureusi tanoknak.

1 A tiburtinurai villa birtokosa ezzel szemben az ott talált portrai(hermák tanúsága szerint egyetemesebb érdeklődéssel — nem szegődött valamely határozott filozófiai irány hívévé.

2 A görög költészet csodálata volt otthonos a Livorno melletti villában, melynek romjaiból Homeros, Sophokles és Aischylos bronzarcképe került elő.

8 Római villa berendezéséhez tartozott az a két Kisázsiából származó, formájuk alapján a Kr. u. 100 körüli időben készült, egykor alighanem pendantkéní. felállított mellkép is, melyeket a Szépművészeti .Múzeum 1915-ben nehéz viszonyok közepette szerzett meg s melyek közül az egyik (1. és 3. ábra) Ilermarchost, a másik (2. és 4. ábra) Pittakos! ábrázolja. Hermarchosnak, Epikuros tanítványának népszerűségét a császárság idejében már eddig is számos ránk maradt arcképpéldánya hirdette,

4 Pittakos mellképeinek kelendőségéről pedig Juvenalis tesz épen Trajanus idejére vonatkozólag bizonyságot: .... nam perfectissimus horum est, si quis Aristotelem similem vei Pittacum emit. (Sat. II, 6) A két időben egymástól távoleső görög bölcselő arcképe egymás mellé kerülését valószínűleg mytilénei származásuk közösségével magyarázhatjuk.

5 Mellképeinket már csak fenntartásuk alapján is kiváló hely illeti meg emlékeink sorában.

0 Néhány jelentéktelen, apró csorbulástól (Pittakos jobb vállán s halánték fölötti egyik haj fürtjén) s horzsoláslól (Hermarchos hajában a homlok fölött) eltekintve mindkét lő teljesen ép és érintetlen. Anyaguk nagy szemcsés, sárgás tónusú kisázsiai márvány, azonos azzal a márványfajjal, melyet az aphrodisiasi szobrásziskola termékeiről ismerünk. Mindkettő, mint a haj kezelésén is érezhető, bronzeredeti másolata. A Hermarchos mellkép megnevezéséhez a nápolyi fölírásos kis bronzmellkép hiteles alapot szolgáltai,

7 a Pittakos-portrait ikonographiai meghatározását pedig az éremképek s a tivoli-i lelet tették lehetővé, hol ez a fejtípus egy Pittakos nevét, viselő hermatörzs szomszédságában került elő. A minden valószínűség 1 Comparetti, da Petra : La villa ercolanese dei Pisoni ; Mau : Pompeji

3 S. 545 ff., Röm. Mitt. XXXIII. (1918) S. 18; Hekler : Görög és római arcképszobrászat. XXIV—XXV. lap 12—14. ábra ; XVIII. 1. 4. ábra. 2 Röm. Mitt. XVI (1901) S. 125 ff; Helbig : Führer

3 I. iXo 274, 275; Lippold : Griech. Poträtstatucn S. 26 : Poulsen : Nordisk Tidskrift tor filologi 4 raekke III. 123 ; Röm. Mitt : 1918 S. 19 Anm. 1. :s Amelung : Führer durch die Antiken in Florenz No. 271—274. 4 Mint érdekes adatot megemlítem, hogy Epikuros portraitjáról eddig 32, Metrodoroséról 16, Hermarchoséról eddig 7 példány volt ismeretes, melyekhez nyolcadik gyanánt sorakozik a mi mellképünk. Epikuros arcképei közül egy Kis-Ázsiában (Konstantinápoly, ültomán Múzeum) egy pedig Spanyolország területén került elő. (Berlanga : Museo Loringiano XXVI.) — V. ö. Plinius XXXV, 5 :. . . Epicurcos voltus per cubicula gestant ac circumferunt secum .. . 5 Bernoulli: Griech. Ikonographie I. S. 49 i'

; II. S. 139 IT ; Lippold : Griech. Porträtstatuen S. 72 u, 79. (î A Pittakos mellkép magassága : 50"5 cm ; a Hermarchosé : 53*5 cm. ~ Bernoulli: Griech. Ikonographie II. T. XIX; Hektor: Arcképszobrászat XXV. e. 14. ábra.