Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Rózsaffy Dezső: Ingres Oedipusa és a British-Museum Meidias Hydriája

közt Oedipus alakja ellenkező nézetben is megvan, ami bizonyíték az átvétel mellett.

1 Világos, hogy Ingrest az alátámasztott lábszár és ezzel együtt az előrehajló felső test mozdulatának kellemes, zárt vonala, plasztikai egysége ragadta meg. Az alátámasztott láb motívuma Polygnotosra vezethető vissza, aki azt falfestményein először alkalmazta." Az ebből a korból származó edények tudvalevőleg monumentális festményeknek több-kevesebb szabadsággal készült utánzatai.

3 Az alak beállításának, mint az egyes részleteknek egyezése, úgy hisszük, elegendő alapot nyújt ama nézetünk kifejezésére, hogy Ingres ill a hellén művésztől kölcsönzött. Hogy ez a kölesönzés nem szolgai átvétel és bizonyos fejlődési fázison ment keresztül, ez fokozza a kérdés érdekességét. Művészetpszichológiai szempontból pedig azért tanulságos a dolog, mert a mester egyik főművének geneziséhez nyújt eddig ismeretlen adatot, 4. ábra. Vázafestmény Nótából. Harrow, Mr. Edward tulajdona. Az alak megfestése, magától érletődőleg, természet után készült tanulmányok alapján történt, egészen az ingresi recept értelmében, «la nature par les 1 V. ö. id. m. 94 1. Ezek a rajzok — sajnos — sehol sincsenek publikálva. .Mostani elszigeteltségünkben így kénytelen vagyok «preuve à l'appui» helyett egyelőre az indokolt hipothézis álláspontján maradni. '- V. ö. Furtwängler-Reichhold : id. m. 44 1. Más edényeken is előfordul, így egy berlini kráteren «Orpheus és Eurydikc». A szobrászatban a «szandálkötöző» (Louvre, München) erre a motívumra vezethető vissza. :i Cikkünk befejezése után akadt kezünkbe C, 0. Müller u. C. Oesteiiey «Denkmäler der Alten Kunst» c. elavult publikációjának egyik füzete, melynek XLVI. tábláján 212. sz. a. közölt n ólai vázafestmény (Mr. Edward tulajdonában Harrow-ban) szélső jobbobiali alakja, Kastor, szoros összefüggésben van a Meidias-váza Klytiosával, következésképen Ingres Oedipusával is. Mindkét görög művész ugyanazon polygnotosi séma után dolgozhatott. A harrow i festmény üedipushoz annyiban áll közelebb, hogy itt az alak balfelé fordul és hátán megvan a köpenyrész, mely Klytiosnál hiányzik. Viszont Oedipus egész alakjának rhytbmusa, különösen az előrehajló felsőtest mozdulata a Klytios-szal való mélyebb rokonságra utal. L. a 4. ábrát.