Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Hoffmann Edith: A Colombe-műhely egy ismeretlen imádságos könyve a M. T. Akadémiában

ideál szerint formálódott, mint a királyok. A típusok eszményítése beleszkelte niagát Colombe műhelyébe is. Valóságos küzködés a Colombe-típussal látszik a könyv tulajdonosának az arcképén. A portré-festéshez egyébként magának Colombenak sem volt tehetsége. A festészetnek ez az ága nagy önmegtagadást kíván a művésztől, Colombe és tanítványai pedig nem rendelkeztek Fouquet vagy Bourdichon objektivitásával, s így az arckép ebben a műhelyben mindig 5. ábra. A (Három királyok mestere*: Szent Márk. félszeg marad ; a művész nem ragaszkodik a modellhez s az ábrázoltak, félig mindig a szentek vonásait veszik fel. (V. ö. a «Très riches heures»-nek azon lapját, melyen a savoyai herceg és hercegnő a sebeit mutató Krisztust imádják.) Ez a művész a kivitelben rendkívül gondos és aprólékos. A hajnak minden egyes szálát külön rajzolja és fürlökbe göndöríti. A húsrészeket roppant gondosan apró vonalkákkal festi, az aranyat a ruhákon apró vonalkákkal, pontocskákkal rakja föl. Legfinomabb munkájú e tekintetben Szent Márk ruhája, hol a redőket