Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Hoffmann Edith: A Colombe-műhely egy ismeretlen imádságos könyve a M. T. Akadémiában

nagyrészt csak ezek az aranyporszemek formálják. Aggodalmas gondossággal rajzolja az istálló fájának minden kis göbét, a tető léceit, szögeit, beszakadását, a vályút, kerítést, fákat, mindent. Színei mélyek és teltek. A második művész munkája Mária látogatáóa Erzáébetnél (10. ábra),

1 Szent Genovéva,

2 az Ev. Szent János,

3 Szent Sebestyén (11. ábra),

4 Szent Jeromos,

5 Szent Borbála/' a három élő és a három holt legendájából 7 vett jelenetek és a Mindenszentek.

8 A művész szeret a nagy képek alatt még kis jeleneteket is alkalmazni. Előadása roppant kedves és telve van meleg, naiv érzéssel. Mária látogatása Erzsébetnél megkapóan közvetlen és gyöngéd. Típusai szelídebbek, mint a Három királyok mesterének típusai, munkája nem olyan gondos, mint azé és nem olyan aprólékos. Különösen feltűnő ez a fáknál. Az előbbi művész tömör faesomókat fest s a sűrű, vastag festéket több rétegben, mindig világosabb pontokban rakja egymás fölé. A vizitáció mesterénél egészen laza koronájú fákat vagy bokrokat látunk könnyedén, vékonyabb festékkel odavetve. A szélső levelek csak mint világosabb színű, különálló, kis kampós vonalkák kisérik a fa koronáját vagy mint annak erősen eltörekvő szabad nyúlványai. Feltűnő, hogy ennek a művésznek semmi térérzéke sincs. A jelenetek kivétel nélkül mind teljesen az előtérben játszódnak le, két egymás mögött álló, mozgásban levő alakot nem képes elfogadható, egységes csoporttá összefogni. így Szent Borbála vértanúságánál a térdelő szent és a mögötte álló, őt lefejező király csoportjában nem bírja az egymásmögöttiséget érzékeltetni. A király inkább látszik a szent körül repülni, mint mögötte állni. A tájképben sem képes visszaadni a mélységet, a legkülönfélébb színeket halmozza ugyan egymás mögé, hogy így mintegy a levegőperspektiva hatását keltse, de a színek egymásutánjában nincs semmi természetes logika, a zöld bokor mögött mindjárt narancssárga és aztán intenzív kék lesz a föld. Rendesen széles mezőket fest, de találunk hegyeket is, melyeknél nem riad vissza egészen valószínűtlen formációktól sem, aminő pl. Mária látogatásának két egész karcsú, oszlopszerű hegye, egy-egy túlságosan magas fával. Ezek a régi módszer szerint mint kulisszák vannak a képbe betolva, hogy a háttér problémájának további megoldása alól felmentsék a művészt. A térmegoldás szempontjából leghaladottabb a harmadik, az Angyali üdvözlet meófere, kinek az Angyali üdvözletet (6. ábra ),

9 Dávid és Bethsabét (8. ábra),

10 Ker. Szent János fejvételét (9. ábra),

11 Szent xAnnát,

12 Szent Appolonia vértanúságát

13 és a Myriai Szent Miklós,

14 Szent Ágoston (7. ábra ),

15 és Szent Bernát

10 életéből vett jeleneteket tulajdonítjuk. A művészt minden képén a tér megoldásának kérdése foglalkoztatja, akár belső teret ad, akár a szabadban játszik a jelenet, Szabadban játszódnak le a Szent Ágoston és Szent Bernát történeléből vett jelenetek s feladatát 1 33. v. 1. — 2 141. r. 1. — 3 13-2. r. 1. — 4 133. r. 1. — 5 135. r. 1. — 0 138. v. 1. — " 145. v. 1. — » 143. r. 1. — i( 25. r. 1. — 10 05. r. 1. — 11 131. v. 1. — 12 137. v. 1. — 13 142. r. 1. - 14 131. v. ]. — « 13G. v. 1. — Atí 144. r. 1.