Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1919-1920)

Hoffmann Edith: A Colombe-műhely egy ismeretlen imádságos könyve a M. T. Akadémiában

(1. és 2. ábra.) Ez a két kép valószínűleg egyezik a «Très riches heures» hasonló tárgyú kisebb fajta képeivel. (F. 188. és 191. v.). Ezek a körülmények arra vallanak, hogy az Akadémia imádságos könyve nem keletkezhetett a «Très riches heures» azon lapjai előtt, melyeket Colombe festett, s miután okmányokból tudjuk, hogy ezen munkával a művész 1485-ben készült el, ebben körülbelül adva van a kis kézirat keletkezésének ideje is. Közvetlenül követte a chantillyi munkát, amelynek emléke még frissen élt a műhelyben, amit a régi. Limbourg-féle lapok hatása legjobban mutat. Érdekes ebből a szempontból a Krisztus lélfeszítését ábrázoló lapon (19. v. 1.) a háttérben látható város képe. A házak, a templom, csupa tornyos, kastélyszerű épület, szaggatott tömbökben állanak egymás mellett, magasba nyúló, sima falaikkal. Önkénytelenül is a «Très riches heures» régebbi lapjai közül a «Halali a vincennesi erdoben» jut az eszünkbe

1 (F. 12. v.). A háttérben emelkedő vincennesi kastélyt jellemzik ezek a sajátságos, szaggatott, egyenes formák. A párisi Bibliothèque Nationale őrzi Sebastien Mamerot Romuléonjának azon példányát, melyet Louis Malet de Graville számára írtak (ms. fran<;. 364.) és melyet Durrieu szerint Colombe illuminait. Sajnos, azt a kérdést, hogy ez valóban a mester sajátkezű munkája-e, most nem lehet tüzetesen megvizsgálni, de említésre méltó lény, hogy a Romuléonnak sok lapja szintén reminiszcencia a «Très riches heures» régibb és újabb lapjaira. A háttér egyes épületei egyszerűen le vannak másolva a Limbourg-testvérek lapjairól.

2 A kompozíciók ismétlése és az átvétel a «Très riches heures» régibb sorozatából tehát nem épen szokatlan jelenség a Colombe-műhclyben. Mint már említettem, az imádságos könyv lapjain több kéz dolgozott. Hárman nagyobb sorozattal vannak képviselve s így ezekről bővebben kell szólanunk. Könnyebb tájékozódás kedvéért mindegyik mestert a legjellemzőbb képéről fogom elnevezni. Az elsőtől, a Három királyok meáterétől, valók Jézus születése (3. ábra)

3

, a Három királyok (4. ábra!.'

1 Márk apostol (5. ábra),

5 Krisztus félalakja (1. ábra). Mária félalakja (2. ábra), Krisztus keresztelése,

0 a könyv megrendelőjének és Jézusnak félalakja.

7 A művész minden kompozícióját nagy, ünnepélyes komolyság jellemzi. Kompozícióiban ő ragaszkodik leginkább a «Très riches heures» lapjaihoz. A Jézus születése pontos másolat, Krisztus és Mária íélalakja valószínűleg szintén, Krisztus keresztelése redukált változat. Modora is leginkább közelíti meg Colombeét. Arctípusai rendkívül közel állanak az övéihez: ugyanazok a mélyen beesett arcok, lógó orrok és szájak és a halánték felé erősen felhúzott, húsos szemhéjak. Egyben azonban nagyon különbözik Colombetól. Krisztus és Mária arcán határozott törekvés vehető észre a vonások finomítására. A három királyoknál pl. Mária kétségtelenül magasabb szépség1 Durrieu : Les très riches heures. XII. tábla. 2 Durrieu: Les très riches heures, p. 112. ;

Î 42. v. lap. — * 4!). r. lap. — 5 18. r. lap, — <; 113. r. lap. — 117. r. lap.