Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

ben is 1 és más korabeli francia munkákban. Teljesen ugyanannak találjuk 1400 körül Kölnben

2 is és Felső-Olaszországban.

a Csehországban 1392—1393-ban egy IV. Vencel király számára készült csillagászati könyvben (Hofbibl. Cod. 2352.) még nincs egészen kialakulva; 1400-ban azonban a szintén IV. Vencel számára írl IV. Károly Aranybullájában már teljesen készen kapjuk. Fz ugyanaz, csak persze a művészetnek nem azon a szubtilis magaslatán, mint amit körülbelül ezen időben francia miniatűrökön láttunk. Vencel király illuminátorai nem elsőrangú művészek, de haladnak a divattal. Különösen érdekes a 14 r. F. mely IV. Károly császárt ábrázolja a trónon. (9. ábra.) Ebben a könyvben túlteng a drapéria, a ruha egész széle, a szőnyeg, szóval minden szövel anyag nyugtalan hullámzással mozog s a színes bélések még erősebben tüntetik föl azt a játszi modort, mintha csupa kis harang volna kétszínű szövetből. Az ezután következő évek 1420-ig mindjobban gazdagítják ezt a stílust/' Ezen játszi harangos modoron kívül van a francia drapériának Béauneveu körél)en egy másik jellemző sajátsága is: A szövel puhán tapad rá a testre, mint valami folyékony selyem. Ezt az apró ráncokban meg-megálló, szinte áttetsző puha lapadási és ezl a selyemkönnyű elonilásl sehol sem találjuk ebben az időben olyan egészen művészi formában, mini épen Eszak-Franciaországban : nagyon kedves példája ennek a «Heures de Milan» 1402 1 I0ő között keletkezeti Jézus születése. (F. 4 verso.)

r> Ilyen irányban legteljesebb a francia hatás Jákob álmán, melynek drapériája sokkal fejlettebb, mini az első Szentlélek eljöveteléé és Krisztus mennybemeneteléé. A ruha szép folyékonyan esik és puha selymes redőkben lágyan és omlatagon fekszik a földön. Ezzel a drapériával így. korábbi időkben nem találkozhatunk. Ebből fejlődik Franciaországban a ruha természetesebb alakítására való törekvéssel a simán leeső ruha. mint a milyennel teszem Jacques Coenc miniatűrjein találkozunk. Még fejleltebb a Szentlélek eljövetele II.. ahol a redők kalligrafikus formái egészen megszűritek már és a kemény harangok minden gazdagság mellett lágy és simulékony redökké puhultak. Szent Benedek ruháján már bravúrhoz is nyúl a művész: összefogja a térde fölött és így hagyja leesni. A harmadik és utolsó csoport három különböző művésze már teljesen a realisztikus iránynak hódol. Szf. Benedek nemcsak legfejlettebb drapériája miatt érdemel figyelmet. 1 C Couder

c: Livre de la chasse par Gaston Phêbus, comte de Foix. Paris 90. tábla. 2 Pl. grafikai osztályunk szent Margitot ábrázoló szép, kölni rajza. Közölve Burger. Id. m. p. 96. Abb. 100. h. :J Pl. a lodii S. Francesco-teinplom freskója, Madonna Remete Szent Antallal és donátorral Közi. P. Toeáca. Le piltura e la miniatura della Lomhardia. Milano. 1912. p. -171. fig. 375. 4 A drapéria továhhi fejlődését lásd Kauztóch: Id. m. p. 27., 31. és 0. Flacker: Id. m. 11. 43—17. r> (1. van Loos Id. m. Pl. VI.