Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hekler Antal: Görög férfitorzó a Szépművészeti Múzeumban

GÖRÖG FÉRFITORZÓ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. A ruhátlan emberi lest ábrázolásai tekintik rendesen és joggal a görög művészei legfontosabb problémájának, melynek megoldásával ez a művészei minden idők számára úllörö és példaadó jelentőségre lett szeri. Nem szabad azonban felednünk, hogy ehhez a főproblémához kapcsolódva a ruhás emberi alak ábrázolása is szüntelenül és csaknem hasonló mértékben foglalkoztatta a görög művészeket, hogy ezen a téren is mini történetileg elsők bámulatos leleményességgel és következetességgel, a valószerű megfigyelőképesség és a dekorativ fantázia csodálatos merészségével és biztonságával küzdöttek magukat keresztül az összes nehézségeken, hogy ezen ;i téren is a művészi halásnak úgyszólván minden képzelhető lehetőségél és változatai kiaknázó megoldásaikkal az összes következő korszakok számára kimerítő és termékenyítő példatárat nyújtottak. Nemcsak a renaissance és a barokk mesterei tekintettek csodálattal az antik művészet ruhás alakjaira, nemcsak Leonardo da Vinci állítja e téren a görög és latin szobrászat remekeit példa gyanánt tanítványai elé,'

1 de Villard de Honnecourl vázlatkönyvébe is utal talállak a görög művészet emlékei s ezzel párhuzamosan a reimsi székesegyház ruhás női szobrainak formarendszerében görög hagyományok feltöréséi állapíthatjuk meg.

2 A ruhás alak művészi ábrázolásának fejlődéséről a Kr. e. VI. és V. század folyamán a nagy számban lénmaradl datált emlékek megbízható képet nyújtanak. Sokkal nehezebb a kutatás szerepe a IV, században, ahol a fejlődés hiányosságokat, látszólagos ugrásokai mutai, ahol nem áll annyi időbelileg megbízhatón meghatározott emlék rendelkezésünkre. Az ítélet ingadozásai misem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy Praxiteles Hermesét egyesek az ifjabb Kephisodotosnak akarlak tulajdonítani,

3 mások viszont a mantineai bázis domborműveit az ifjabb Praxiteles tevékenységével kapcsollak össze.* Az ilyen chrono1 Quellenschriften zur Kunstgeschichte. Bd. XI, S. 520 ff. & 5,5:1. 2 V. ö. Michel: Histoire de l'art. II, 1. p. 152/3. Fig. 107/8. :t Gazette des beaux arts 1897 (18) p. 119. Bulletin de correspondance hellénique 1908 p. 230 ; v. ö. Münch. .Iluich. 1912. S. 125; Vollgraff föltevése ellen állást foglaltak : Herzog-. Philologus LXXI. (1912) S. 1 IT ; es Amelung: Arch. Anz. 1915 Sp. 281. Anm. I. Szépművészeti Múzeum évkönyvei. I 1