Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

F. Takács Zoltán: Hollósy Simonról

épületben volt a Dúshegyi-féle intézettel.) Hollósy Simonnak persze nem jelentheteit lényeges változást ez az iskola sem, de az ő rendkívüli fogékonysága mellett előnyösen kellett, hogy hasson rá minden oktatás; még az is, mely elavult rendszeren alapult, Egyebei is tudunk. Ugyancsak a Dúshegyi-féle intézetben ismerkedett meg Mészáros Andor művésznövendékkel (Mezőtúrról) és Pápay Viktor rajztanárral, ki akkor szintén a mintarajziskola növendéke volt. Az ő példájára kezdett olajjal festeni. Művészi hajlama léhát egyre határozottabb formában nyilatkozott meg. A kereskedelmi tárgyak pedig csak nem mentek fejébe. Atkinlódta azért még a negyedik évet is, de ezt már bukással fejezte be a számtanból. Ekkor már a Hungária szállóban lakott, bátyjával együtt, ki épen önkéntesi évét szolgálta. Az akadémiával már csak azért sem törődött, inert művészi megrendelésen is dolgozott, Oltárképet festett a rónaszéki templom számára, melyéit négyszáz forint honoráriumot is kapott, Elszánta magát ezenkívül egy nagy lépésre : felvétette magát" atyja tudtán kívül, vendéglátogatónak a mintarajziskolába. Az intézet évkönyvei szerint azonban mindössze esak egy félévig volt beiratkozott növendék. (1875—1876-ban.) Azalatt sem járt. bedolgozni. Hogyan élte világát? Nem nehéz kitalálni. Valóságos jobsiádát rendezett. A délelőtti munkaidőt átaludta s a nap és éjszaka javarészét különböző mulatóhelyeken töltötté. Szenvedéllyel kultiválta a cigányok társaságát. I gy vonzották a barna legények, mini egykor Callot-1 vagy Salvatore Hósát a romantikus lázban égő Itália csavargó, útonálló, hajléktalan népsége. Magafajta barátai közül Barabás Sándor állt hozzá legközelebb, ki akkor joghallgató voll s nagy érzéssel és tehetséggel művelte a zenét. Chopint játszotta legszebben és ezzel különös hatást gyakorolt llollósyra, ki ekkor tanult meg cellózni. A féktelenül kicsapongó életmód következménye természetesen az volt, hogy a pénzkérő levelek sűrűn érkeztek haza Móramarosba. A levelek a pénzzavarok szakadatlan láncolatán kívül írójuk kedélyhullámzásának szokatlan hevességéről is tanúskodtak. Egyik jellemző, szilaj felbuzdulásában be akart állani huszárönkéntesnek. Atyja persze mitsem akart hallani e tervről, mely nem is valósult meg. A magyar lovas vitézek iránti vonzódás azonban később sem veszett ki a művészből, amint nem egy kompozíciója bizonyítja. « Kereszttűzben ï című festményén nem nehéz a huszár képében saját alakját felismerni. A mintarajziskolai félévet tehát egyáltalában nem használta ki a fiatal Hollósy. Nagyon tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy az ott töltött rövid időnek nem volt fejlődése szempontjából különösebb jelentősége. Székely és Greguss voltak az intézet tanárai. Művészünk egyénisége lulajdonképen közelebb állt az utóbbiéhoz, mint a magyar történelemfestés klasszikus mesteréhez. Greguss János a Hollósy embere lehetett volna érzésben is, festői előelőadásban is, de az iskola szellemére nem ő gyakorolt irányadó befolyást. Voltaképen Székely sem, mert ő egyáltalában nem volt odavaló. Székely Bertalan magas régiókban járl és sohasem ludolt leereszkedni a művészietlen