Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)
Meller Simon: Leonardo da Vinci lovasábrázolásai és a Szépművészeti Múzeum bronzlovasa
ugrik. Az egész gondolatsor hirtelen odavetett feljegyzésnek látszik s talán egy részletesebb irásműhöz készült, melyben a művész az ő szobormegoldásait akarta elméletileg is indokolni. Természetesen ilyen szakadozott mondatok értelmezése bizonyos fokig mindig önkényes marad. így tehát valószínű, hogy a Regisole adta Leonardónak a heves keresztlépés motívumát, de egyébiránt felfogására nagyobb hatással nem volt. Azok a rajzok, melyeket Müller-Walde a Regisole után való kópiáknak tekint, mind önálló vázlatok s az antik szoborhoz semmi közük sincsen. A felemelt mellső láb támasztékáúl szolgáló kutyának Leonardo rajzaiban semmi nyoma sincs ; a hatás legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy a művész egyáltalában a támaszték gondolatára jutott. A Regisole mellett azonban a sokkal jelentékenyebb és híresebb Marcus Aurejius szobor is kétségtelenül inspirálta őt. A legkorábbi vázlatok egyike az a vörös krétarajz (2. ábra), melyet Richter óta többnyire a Trivulzio-emlékkel hoztak kapcsolatba ; a mellső láb függélyesen csüng alá, ép úgy, mint a Marcus Aurelius lováé. Hogy itt a legkorábbi rajzok egyikével állunk szemben, azt a kengyelvasban álló lovas is mutatja : Leonji do a Coll.;.mi-alak felfogásából indul ki, hogy attól későbbe.i mind jobban eltávolodjék. Ezt a vörös krétarajzot azután tollal is átrajzolta és a ló fejét oldalt fordítva ábrázolta. A lófej mérsékeltebb oldaltfordulásával ismétli meg egy tollrajzában (3. ábra) e típust, ahol ennek a Marcus Aurelius lovához legközelebb álló változatnak minden előnye és hátránya világosan kidomborodik. Feje oldalra váló hajtásával a ló nyer plaszticitásban, de elveszíti a nyakív vonalának kalligrafikus szépségét. Leonardo, fejlődésének e fokán, úgy látszik, mégis erre a vonalszépségre helyezett nagyobb súlyt, mert csakhamar visszatér és azontúl híven ragaszkodik a szigorú profilhoz. E kalligrafikus profil változatait látjuk a következő két rajzon (4. és 5. ábra), melyek ismét kiinduló pontunkhoz, az ötlovaslaphoz vezetnek vissza. Az 4. ábra. Leonardo : Tanulmány a Sforza-szoborhoz. Windsor.
