Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)

A Szépművészeti Múzeum 1931-1934-ben

ordosvidéki kettősarcú istenség feje, egy kínai bronz olajlámpa, két japáni lakk-inró és egy japáni bronz gyertyatartó. 1931-ben ajándékozás, hagyomány és letét útján 123 tárggyal gyarapodott a Hopp Ferenc-Múzeum. Ajándékozók voltak : özv. Török Sándorné, ki dr. Seitz Ottó hagyatékából és endékére egy japáni hímzett selyem falkárpitot (XIX. század) hullámokból kiemelkedő sárkányt>kkal és 10 japáni kardot ajándékozott ; Szabó Géza, pekingi hazánkfia, aki fonadékot ábrázoló kínai zöld jadeit-faragványt, sárkánnyal díszített fehér jadeit-hengert, egy Han-korszakbeli kínai bronztükröt és egy északkínai bronzfüggőt ajándékozott. Egy kínai fehér selyemzászlót, szárnyas tigris hímzett alakjával (XIX. század) ajándékozott Reiner Károly műépítész ; dr. Szentiványi Béla (Suiyuan) pedig 12 drb kínai bronz- és cseréptárgyat (szerencsepénzek, tükrök, kisplasztikái alkotások, bronzkés). Gróf Apponyi Sándor hagyatékából két halványszürke mázas kínai porcellánváza (XVIII. század) és egy kínai kék, vörös és aranydíszes kínai porcellán dísztál került a múzeumba. 92 drb kínai, japáni és indiai különböző tárgy a Magyar Történeti .Múzeum iparmű vészeli gyűjteményeinek letéteként jutott a múzeumba. B) A gyűjtemények rendezéáe A régi képtár már régen átrendezésre szorult, s a múzeum főigazgatója azt már régen tervbe vette, azonban kénytelen volt a munkát halasztani, mert az átrendezést össze kellett kötni a már nagyon megviselt állapotban levő képtári termek gyökeres megújításával, ami viszont némi költséggel jár és a szükséges fedezet soká hiányzott. A múzeum tatarozására előirányzott rendkívüli költségvetési hitel végre 1933-ban módot adott ezeknek a megújítási munkáknak megkezdésére. A munkák csak 1934-ben fejeződtek be. A teljesen megkopott és tönkrement régi szövetbevonások újakkal pótoltattak, a festett falfelületek — így nevezetesen az első emeleti kabinetekben és a harmadik emeleti termekben — újra kifesttettek. Sok kisebb átalakítás is törtérd, s különösen fontos, hogy a képtári helyiségek mind a régi képtár I. emeleti részében, mind a II. emeleten egy-egy teremmel bővültek. Az átalakításokkal kapcsolatban már 1933 őszén az egész régi képtárt (az első emeleti helyiségeket és a harmadik emeleti körfolyosót is) ki kellett üríteni, hogy bennük a szükséges átépítési és berendezési munkálatok végrehajthatók legyenek. Csupán az első emeleten maradt a régi képtár három utolsó terme nyitva, s ebben a nyitvatartott három nagy teremben ideiglenesen valamennyi nemzet festészetének válogatott legjobb darabjai egyesíttettek és állíttattak ki. Ezzel elérhető volt, hogy a külföldi és hazai látogatók régi képtárunk színejavát az átalakítások ideje alatt is megszemlélhessék. Az átalakítási munkák 1934 nyarán elkészülvén, megindult a régi képtár gyökeres átrendezésének munkája, melyet a múzeum főigazgatója végez, s mely még folyamatban van. Balló Ede művészi képmásolatgyüjteményének elhelyezésére, melyet — mint fentebb már említettük — a művész a magyar államnak ajánlott, fel ajándékképen, szükségessé vált a II. emeleti, három teremből álló képtári raktári helyiség kiürítése is. Ezek a helyiségek, mint már jeleztük, Balló Ede költségén rendbehozattak s több tekintetben átalakíttattak. Ugyanis ezek a raktári helyiségek eredeti állapotukban teljesen alkalmatlanok lettek volna az említett célra. A három egymásba nyíló és különben igen jó világítású terem első kettőjében egy hosszú közfal szaladt végig, mely a két teremből egy hosszú és sötét; folyosót hasított ki. Az átalakítási munkálatok folyamán, melyek tervezésével és vezetésével Balló Ede boldogult Hikisch Bezső műépítészt bízta meg, mindenekelőtt az említett közfalat távolították el, s a második, világító üvegtetőt ennek megfelelőkig a két teremben kiszélesítették. A bejáratot az első terem szélére helyezték el. melyhez három széles lépcsőből való feljárat vezet az alacsonyabban fekvő TT. emeleti kiállítási termekből. A termeket egyenesen a kazánházból jövő fűtési szerkezettel látták el. a nyári meleg mérséklésérc pedig a szellőztető ablakok vétettek használatba. A három kitűnő világítású. nagy falfelületeket adó terem ily átalakított formájában becses hely nyeresége a múzeumnak. A múzeum tatarozására rendelkezésre bocsátott rendkívüli hitel terhére fedeztetett annak az új helyiségnek a kialakítása, is, mely az újonnan szervezett egyiptomi gyűjteményt van hivatva befogadni. Ezt a helyiséget egy eddig teljesen kihasználatlanul állott üres padlástérből nyertük, Rozsfalvi János műszaki felügyelő) úr javaslatára és tervei szerint, ki a múzeum által végeztetett egyéb átalakítási munkálatokat is kitervelte és vezette. Egy körülbelül 20 m hosszú és cca 3—3.50 m széles helyiség ez, melyet sikerült a földszinten lévő, régebben ruhatár céljait szolgáló helyiséggel összekötni, honnan a kijárás egyenesen a múzeum főbejáratánál lévő nagy előcsarnokba