Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 7. 1931-1934 (Budapest, 1935)
Hoffmann Edith: Iparművészeti és egyéb rajzok a Szépművészeti Múzeumban
álmát ábrázoló lap a párja, ugyancsak Beham kezétől, de a hozzátartozó üvegfestményt még nem sikerült megtalálnom. Az üvegfestészet terén a század második felében Nürnberggel szemben Svájc veszi át a vezető szerepet. Mint ott a Hirsch vogelek, itt is egyes családok tartják kezükben a termelés zömét és apáról fiúra szállnak a műhelyek. A zürichi műhelyek legfontosabbikából, a Murer-műhelyből származik Múzeumunk egy rajza, mely a Négy Évszakot ábrázolja egy közös korongba komponálva. A rajz, mint Christoph Murer (1558—1614) műve került gyűjteményünkbe (10. ábra), azonban, ha meggondoljuk, hogy Ch. Murer korának legjelentékenyebb üvegfestője volt és ezenfelül kitűnő rajzoló, nem tarthatjuk rajzunkat Murer sajátkezű művének. A régi elnevezés annyiban mégis helyes volt, hogy rajzunk a művész egyik szignált és nagyon finom munkájával, a berlini Schlossmuseum «Tel» című üvegfestményével 1 szoros kapcsolatban áll. A berlini darab valamikor kétségkívül a Négy Évszak sorozatába tartozott, melynek további darabjairól a művész öccsének, Josias Murernek a zürichi családok címereivel ellátott másolataiból 2 alkothatunk fogalmat. (Zürich, Schweizerisches Landesmuseum). Az egyetlen darab, mely az összehasonlítás és következtetés alapjául szolgálhat, a «Tel», teljesen egyezik a két testvér üvegfestményein, s ezért valószínű, hogy Josias a többi hármat is híven vette át. Múzeumunk rajzán viszont az «Ősz» és a «Tel» megegyezik a Josias Murer munkáin látható ábrázolásokkal (8—9. ábra), a «Nyár» és a «Tavasz» pedig közel állanak azokhoz. Rajzunknak és Josias munkáinak közös forrásuk kellett hogy legyen, ez pedig nem volt más, mint Christoph Murer elveszett kompozíciói. Josias másolatai 1599-re vannak keltezve — bátyjának eredeti tervezetei sem lehetnek sokkal korábbiak — s körülbelül ebben az időben keletkezett Múzeumunk rajza is. A Murer-műhelyen kívül Zürich legtöbbet foglalkoztatott műhelye a Nüscheler családé volt, melynél éppúgy, mint a Murer-családnál, apáról fiúra szállt a műhely. A Nüschelerek a XVI. század végétől egészen a XVII. század végéig működtek. A család második generációját Hans Jacob Nüscheler képviseli (működött 1612—1654). Tőle Múzeumunk két rajzot Őriz, melyek egyikét nevével jelezte a művész. Az egyik a «Reményt», a másik a «Zsidok átkelését a Vörös-tengeren» ábrázolja. (11. ábra.) Mindkettőnek már pusztán erőteljes technikájából és feltűnő formájából is nyilvánvaló, hogy üvegfestményterv. De bizonyosságot ad a «Zsidok átkelésé»-re. nézve a Louvre egyik üvegfestménye (12. ábra), melyhez rajzunk készült. Az üvegfestmény 1640-re van keltezve, evvel pontos évszámot kapunk rajzunk keletkezési idejét illetőleg is. (Nüscheler rajzai eddig a Delhaes-gyüjteménynek ismeretlen mesterektől származó lapjai között feküdtek.) Elhagyva most az üvegfestők csoportját és az aranyművesek felé fordulva, itt is találunk pár érdekes rajzot, amelyeknek mesterét újabban sikerült meghatároznom. Ilyenek elsősorban Christoph Jamnitzer (szül. 1563, működött 1592—1618) rajzai. A művész a Bécsújhelyből Nürnbargbe származott Jamnitzer-családnak volt sarja, mely család 200 éven át a kitűnő aranyműveseknek hosszú sorát adta Nürnbergnek. 1 Schmitz id. m. I. 210. 1. II. 415. sz. és 59. tábla. 2 Schmilz id. m. I. 212. 1.
