Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

hogy milyen újítást és egyben tökéletes megoldást jelentenek a budapesti szobor és a berlini 22. számú Madonnakompozíció. Látluk, hogy Madonnareliefjei milyen mély hatást gyakoroltak, hány variánst hívtak életre, hány művész fantáziáját irányították. Hatásának kimutatását még tovább is lehetne folytatni egész Luca della Bobbiáig. Erre azonban már nem térhetünk ki, ez már a további kutatás feladata, úgyszintén annak a felderítése, hogy Ghiberti mennyire hatott a Toscanán kívül eső területekre. V. A firenzei quattrocento korai periódusába tartozik Múzeumunk egy álló, terracotta Madonna-szobra (44. ábra), mely szokatlan típusánál fogva érdemel figyelmet. Ugyanis ebből a korból nagyon kevés álló Madonnaszobrot ismerünk, azok is még jórészt a trecento hagyományaiban gyökereznek. Ezzel szemben a mi darabunkon az új szellem próbálkozásai nyilvánulnak meg. A Madonna tartásában, statikai megoldásában és a redővezelésben a gótikának nyoma sincs. A ruha és köpeny redői nem az ívelt gótikus vonalakat hangsúlyozzák, hanem a függőlegest és a vízszintest. A statikai problémát is azáltal oldja meg a művész, hogy lent a ruhát egyenletes körben kiszélesíti. Bár az arányok még megnyúltak, a horizontális is erőscbb szerephez jut azáltal, hogy a gyermeket keresztbefekteti.

1 Azon kutatók

2 közül, akik lajstromukba darabunkat felvették, egyedül Schubring említett irányjclző mesternevet, Ghiberti körébe utalván szobrunkat. A fejkendő elrendezése tényleg Ghiberlire emlékeztet, de a szobor egyébként arctípusaibarj és felépítésében teljesen idegen a nagy mester művészetétől és nagyon távol áll az amsterdami Bijks-múzeum szobrától

3 is, melyet Schubring mint hozzá hasonló álló Madonnát említ. A fejtípusokban nem Ghiberti, hanem Donatello reminiszcenciák vehetők észre. A Bambino a Donatello-féle kis, kerekfejű gyermektípus utánzata, meglehetős szellemtelen formakezelésben. (V. ö. a köv. DonatelloMadonnákat: London, Victoria and Albert Mus. ; Berlin, No. 38.; Louvre; Padova, Santo.) A korai Donalello-fejekre, különösen a márvány Dávidére emlékeztet a a Madonna arctípusa is. Természetcsen a budapesti agyag Madonnán a formák sokkal lágyabbak, de a hasonló vonások, mint például a szem mintázása világosan felismerhetők. Donatelleszk motívum a rojtosszélű köpeny is. Donalello műhelyéből származó munkán, a XXIII. János (Baldassare Cossa) síremlékén (Firenze, Battistero) levő Madonna-kompozíción (42. ábra)

4 találunk hasonló beállítású Jézus* Ugyanebben a korszakban Németországban is analóg jelenségeket figyelhetünk meg. Olt is ekkor terjed el az ú. n. horizontális típus, 2 Fabriczy, C. ven. •' Kritisches Verzeichnis loskanischer Holz- und Tonslaluen. Jahrbuch der preuss. Kslgen. 1907. XXX. Beiheft. S. 27. No. 08. (Firenzei munka, korai quattrocento.) — Schübling, P. : Kat. der Bildwerke der ital. Benaissance des Museums der bild. Künste in Budapest, 1913. No. 4. (Firenzei munka Ghiberti köréből.) - Orócs, Magy, Szépművészeti Múzeum : A közép- és újabbkori szobrászati gyűjtemény. Budapest, I92I., 19. 1. 38. sz. (Flórenci mester XV. sz. közepe.) :{ Közölve: Schubring, P.: Plastik Sienas im Quattrocento. Berlin, 1907. S. 51. 4 A reprodukción látható sötét folt a síremlék függönyének az árnyéka.