Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményében

Fot. Mina, 42. ábra. Pagno di Lapo (?) : Madonnarelief XXtlt. János pápa síremlékéről. Firenze, Batt.isi ere. gyermeket, is. Az utóbbi relief az arctípusok és a száraz formakezelés tekililéiében annyira közel áll szobrunkhoz, hogy na

gy V a 1 ó s zí ! í ű s éggel feltehető, hogy ugyanannak a mesternek munkája. A CossaM

adonnât általában Pagno di Lapo Portigianinak tulajdonítják. Ezt az attribuciót igazolja Pagno di Lapo hiteles műve, a firenzei Museo deirOpera del Duomo márvány Madonnája (43. ábra) is, amelyen, bár jóval fejlettebb, mégis észrevehetők azok a rokonvonások, melyek a Cössa-Madonnához és a budapesti szoborhoz (Mária balkezének elhelyezése) kapcsolják. Ezen az alapon a Múzeum Madonnaszobrát is Pagno di Lapo Portigianinak tulajdoníthatjuk és keletkezését 1430 köré tehetjük. VI. Mint padovai mester műve van kiállítva Múzeumunk egy érdekes, színes mészkő Madonnarelieíje (46. ábra), mely noha durva, primitív munka, mégis egy lélekbemarkolóan tragikus felfogású, monumentális erejű koncepció emlékét őrzi. Meiler bizonyára a DonalelloMadonnákra gondolt (Pazzi-Madonna stb.), midőn padovai mesternek tulajdonította. Donatello követő munkájaként van katalogizálva berlini másodpéldánya is (Kat. sz. 57), mely bár részletesebb kidolgozású, mégis hatásában a budapestivel szemben alul marad, mivel hiányzik belőle a primitív formákban kifejezésre jutó drámai erő. Újabban közölték még a firenzei Museo Bardini példányát, mely a budapestihez áll közel, természetesen Donatellóra gondolva szintén mint firenzei munkát.

1 E reliefek azonban nem Donatello egy ismeretlen műve után készültek, hanem a quattrocento 43. ábra. Pagno di Lapo : Madonna. Firenze, Museo del Duomo. 1 Dedalo VI III. p. 763.